Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Tomka Ferenc: Hívők, nemhívők, nem-gyakorlók arányai hazánkban
bizonnyal a nem bérmálkozó 71%-a is — nagyrészben feltehetően a nem-gyakorlók közé tartoznak, és ennek megfelelő lelkipásztori gondozásra szorulnak. A nem-gyakorlók nagy számára utal a hitoktatás és templomlátogatási arány is. A felmérésben kapott eredmény szerint hittanos a katolikus alsósok 17—25%-a, a felsősök 12—18%-a, sa 15—24 éves fiataloknak kb. 1,3%-a. A hitoktatási arányokkal kapcsolatban pedig figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a fenti számokba beszámítanak azok az elsőáldozásra és bérmálásra készülő hittanra járó gyermekek, akik nem kevés (elsősorban falu) helyen a hittanosok komoly részét alkotják, akik csak a szentség vételéig lesznek hittanosok. — A szentségeket formálisan felvevők nagy arányára szembeötlően utal a tény, hogy az alsós, illetve felsőtagozatos hittanosok aránya jóval alacsonyabb, mint az elsőáldozóké, illetve bérmálkozóké. Az elsőáldozók, ill. a bérmálkozók katolikusnak keresztelt korosztályukhoz viszonyított aránya 43%, illetve 29%, míg az alsósok, ill. a felsősök aránya mindössze 17—25%, illetve 12—18%. — Ami pedig a templomlátogatást illeti, nem jár rendszeresen templomba az arra „kötelezettek” 90%-a (ill., ha a némi kihagyásokkal járókat is beszámítjuk, akkor 85—87%-a), és nagy ünnepeken sem jár 70—75%-uk. Az előző indirekt adatok akkor kapnak igazi jelentést a nemgyakorlók szempontjából, ha összevetjük azokat a házasságkötések és temetések magas arányával. így lesz nyilvánvaló, hogy milyen sokan tartoznak a nem-gyakorlók közé, vagyis azok közé, akiket valamilyen vékony szál mégiscsak köt az egyházhoz: Míg ugyanis templomba rendszeresen a katolikusok 10%-a, a 20—40 éves korosztálynak (becslés szerint) talán 2—4%-a jár, illetve elsőáldozáshoz is csak a megkereszteltek 43%-a és bérmáláshoz 29%-a járul, egyházi házasságot kb. a katolikusok 41%-a, a nem elvált katolikusoknak 58%-a köt. S a katolikusnak keresztelt elhunytak 83%-ának számára kérnek egyházi temetést. Nagyon figyelemre méltó, hogy különféle szociológiai felmérések szerint is a megkérdezett felnőtt népesség mintegy 44—59%-a valamiképp vallásosnak minősíti magát. Mind e számok tehát arra utalnak, hogy a magyar lelkipásztorkodásnak mennyi kapcsolata van a nem-gyakorlókkal: hogy mennyi ember van körülöttünk, akikben még pislákol a hit, s a megfelelő alkalommal lángra kellene azt lobbantani. A lelkipásztorkodás sokfelé nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ne engedje nem-gyakorlóvá válni híveit, illetve, hogy a nem-gyakorlókat az egyház élő tagjaivá tegye. A vallásgyakorló falusiak városba költözve könnyen válnak nem-gyakorlóvá. Egy-egy lelkipásztor, ezt elkerülendő, levélben értesíti az új lakóhely plébánosát jo híve érkezéséről. (Ez a gyakorlat azonban ritka. A nagy paphiány, illetve a munkatársak hiányos alkalmazása következtében többnyire nincs idő erre a létfontosságú munkára.) Sok hitoktató elmélyült keresztény életre vezető hitoktatásával akadályozza meg azt, hogy nem-gyakorló családból származó hittanosai kövessék szüleiket; sót gyakran megtörténik, hogy a gyermekek lesznek szüleik apostolai. — A gyermekek elsőáldozásával és bérmálásával kapcsolatban több főpásztor az utóbbi évtizedek során előírta a szülőkkel való alapos foglalkozást. Ez néhol rendszeres szülői értekezletekben, másutt a szülőknek hittanon való részvételében (s bizonyos bekapcsolásában) nyilvánul meg s nem egy nem-gyakorlót indít el az elmélyült vallásosság felé. — Ehhez hasonlóan sok lelkipásztor számára a hitoktatás is alkalmat ad arra, hogy a gyermekek által megközelítsék a nem-gyakorló szülőket családlátogatások, szülői értekezletek vagy a hittanórákra való meghívás által. — Sokfelé komolyan megtartják a főpásztorok által szorgalmazott jegyesoktatásokat, illetve a Róma, majd a MKPK által előírt keresztelési oktatás(oka)t a szülők és keresztszülők számára. Néhol jegyeskurzust, illetve keresztelési előkészítő kurzust rendeznek a szentséget közeljövőben felvenni szándékozók részére. Vannak helyek — sajnos csak kis számban —, ahol egy-egy ilyen hosszan tartó kurzus valóban a kereszténység újra megtalálását jelenti a nem-gyakorlók számára. Hasonló kurzusra hívnak meg, hasonló eredménnyel egyes plébániákon elsőáldozásról vagy bérmálásról elmaradt nem-gyakorló felnőtteket. — Kiemelkedő szerepük van a nem-gyakorlókkal való kapcsolat terén a különböző egyházi közösségeknek, illetve az elkötelezett keresztényeknek, akik által nem egyszer válik családjuk egy-egy tagja újra gyakorlóvá. 58
