Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)
1987 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schweitzer József: "Halljad Izrael" - A postbiblikus zsidó istenfogalom néhány jellegzetessége
dozatokra és szertartási törvényekre tanít meg bennünket, amelyekre másképp nem jutottunk volna el. Ezzel szemben az erkölcsi törvényekhez a ráció, az emberiségnek eme közös tulajdona is elvezet. A szertartások útján Isten maga vezet bennünket önmagához, s megtapasztaljuk, hogy a vele való kommunió életformájából áldás árad. Juda Halévi részleges teológiája a messiánizmus korában szélesedik egyetemessé. Addig csupán a kinyilatkoztatás népe, de akkor és azontúl mindenki Istennel fog élni. juda Halévi partikularizmusával ellentétben azonnal szembetűnik Maimúni Mózes univerzalizmusa. Halévi Izrael Istenéről, Maimúni az univerzum Istenéről beszél és gondolkodik a Tévelygők Útmutatójában. A zsidó arisztotelizmusnak e legnagyobb jelentőségű képviselője azonban Istenről vallva, mint Teremtőről végül is a bibliai álláspontot teszi magáévá. Arisztotelész Istene a világ fölött logikai elsőbbséggel bír, s mind ő maga, mind a világ őslétű. Ezzel szemben a Genezis a Teremtő (ti. a semmiből teremtő) Isten spontán, kreatív akaratát bizonyítja. Bár azt hangoztatja, hogy logikai úton is el lehet jutni mind a praeexistentia, mind a creatio ex nihilo elvéhez, mégis az isteni teremtés elfogadásával a hitnek tudásszerű mesgyéjére lép. Isten megismerése azonban már filozófiai módon is lehetséges, mégpedig az arisztoteleszi hatás-kategória segítségével. A teremtett világ Isten hatása-kifejtésének az eredménye. A világot szemlélve Isten nagyságát, bölcsességét, jóságát valljuk meg. Ebben a megállapításában Maimúni némileg platonista álláspontot foglal el. Elmondhatjuk róla, hogy metafizikájában arisztotelészi elveket értékesít (anyag, forma változás), de etikájában a Biblia és a zsidó tanrendszer irányítja s némileg ez bizonyos platonizmussal színeződik. A vallástörvényről azt vallja, hogy az az isteni bölcsesség megnyilatkozása, minthogy a törvény által a testi és szellemi tökéletesedést szolgálhatjuk. Maga a világ Istennek céltudatos alkotása, a természet remekmű, amelyet az isteni akarat és bölcsesség megnyilvánulásaként szemlélhetünk. Végül Isten maga a lét hierarchia csúcsán a tiszta forma, az első ok és a végső cél. Alkotása útján ismerhetővé válik, anélkül hogy a Szentírás antropopatikus, vagy antropomorfisztikus kifejezéseit szó szerint értelmeznők. A pozitív attribútumok Isten meghatározásához nem vezetnek, ehhez csupán negatív attribútumok útján juthatunk el addig, ameddig az emberi elme felfogóképességével egyáltalán eljuthatunk. — Maimúni isteneszménye. Hevesi Simon megállapítása szerint, az emberi elme képességén túlnőtt Isten. Felhasznált irodalom: Encyclopaedia Judaica (német, Berlin, s. v. Gobb) — Encyclopaedia Ju- daica (angol, Jeruzsálem s. v. God) — Hevesi Ferenc: Az ókor zsidó bölcseleté, Budapest, 1943. — Hevesi Simon: Dalalat Alhairim, Budapest é. n. — Jacobs, L.: A. Jewish Theology, London, 1973. — Levinsoh,P. N.: Einführung in die Rabbinische Theologie. — Neusner, Understanding Jewish Theology, New York, 1973. — Schubert, K.: Die Religion des Nachbiblischen Judentums, Wien-Freiburg, 1955. — Simon H. und M.: Geschichte der Jüdischen Philosophie (Berlin, 1984) — Vidor Pál: A zsidó vallásfilozófia két fő típusa, In: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve 1942. Budapest. A TEOLÓGIA folyóirat munkatársai a katolikus egyház tanításának keretein belül saját felfogásukat, nézeteiket fejtik ki, saját választott módszerüket alkalmazzák. A közös hit egysége folyóiratunk számaiban a legitim sokszínűség harmóniájában kerül az olvasó elé. 80
