Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)
1987 / 4. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE DR. GYÖKÖSSY ENDRE KUTATÓPROFESSZOR, PASZTORÁLPSZICHOLÓGUSSAL - Széll Margit: "Rendelkezésedre állok!"
jük Őt. Azt azonban mindenképpen tudatosítanunk kell magunkban: evilági szeretetünk nem önérték —, végső indítéka és értelme van! — 4. „Az Istent szerető ember szereti testvérét is” —János így adta át nekünk a szeretetparancsot. Hozzátehetjük Alexandriai Kelemen gondolatát: Testvéredet látod — Istent látod! Minden jóakaratú emberi találkozás, segítőkészség kegyelmi módon közvetítheti az Istent! — 5. Aki nem szereti Istent, vajon szeretheti-e igazán az embereket? Az egyoldalúan vallásosak gyakran tagadják ennek lehetőségét. Pedig akinek nem volt módja Istent megismerni — vagy talán vissza is utasította a számára nem tiszta istenképet —, az még őszintén szeretheti társait, vállalva értük az elkötelezettséget, nemegyszer élete feláldozásáig. — Isten szeretetének ereje ugyanis jelen van minden emberi lélekben, és ezért képes lehet másokat is így szeretni. Ha valóban MEGTESTESÜL BENNÜNK AZ ISTENSZERETET — és ez LELKÜNK IGAZI KARÁCSONYA —, akkor mi is továbbadjuk az agapét, Isten kiárasztó, ingyenes-ajándékozó szeretetét. A hiteles keresztény szeretet állandó kísérője az elkötelezettség, a hűség és a remény. Mert az életben minden érték elhomályosulhat, még a szeretet is, de aki elkötelezte magát Istennel, az még akkor is hűségesen kitart, ha körülötte minden elhidegül. Istenbe vetett, mindent legyőző reménye elővételezi és megadja neki az erőt a Szeretet végső győzelméig. Irodalom: Bernhard Welte: Dialektik der Liebe, Frankfurt/Main 1973. — E. Biser—A. Ganoczy—R. Schnackenburg: Prinzip Liebe, Herder 1975. — Günther Bornkamm: Jesus von Nazareth, Stuttgart, 1960. — Marcel von Caster: Aimer Dieu en aimant les hommes, Lumen Vitae, Bruxelles, 1973/2. A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE DR. GYÖKÖSSY ENDRE KUTATÓ PROFESSZOR, PASZTORÁLPSZICHOLÓGUSSAL „RENDELKEZÉSEDRE ÁLLOK!” Professzor Úr, mit jelent a szeretet Önnek, aki a gyakorlati szeretetre áldozta életét? — Számomra a szeretet sokkal több mint érzelem, mint bizsergés, mint szentimentum vagy romantika. Én azt hiszem, legszebben Albert Schweitzer határozta meg, amikor a Lambaréné-i kórházában egy beteg ember, egy leprás megkérdezte tőle: Nagy fehér doktor, meg tudná-e mondani, hogy mi a szeretet? — Akkor azt mondta Schweitzer: Nagyon egyszerű, édes fiam. Rendelkezésedre állok, Istenem. Rendelkezésedre állok embertársam. Azt hiszem, nekünk ehhez egy kis elvi megalapozásra is szükségünk lenne. — Gondolom, hogy a Biblia szavaival —, részben görög, részben latin szavakkal — tudnám a szeretet anatómiáját elméletileg is tisztázni. Négyféle szeretet lehetséges és ezek egymást kiegészítik úgy, hogy együtt van terápikus jellegük. Első a szexus, ami azt jelenti: Szeretlek, mert enyém vagy! — A második az erósz: Szeretlek, mert olyan vagy, amilyen vagy! — A harmadik a philia. Ez a Biblia egyik görög szava, ami annyit jelent: Szeretlek, mert társam vagy! A negyedik az agapé: — Szeretlek annak ellenére, hogy... Akkor is szeretlek, ha te nem szeretsz. Akkor is szeretlek, ha nem vagy szeretetreméltó. Nekem negyvenéves lelkigondozói praxisomban az a tapasztalatom, hogy az előbb említett három szeretet valójában a negyedikben válik igazán érvényessé. Sőt, erre a négyféle szeretetre együtt érvényes az a jánosi ige, hogy aki nem lett teljessé a 219
