Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)
1987 / 3. szám - KÖRKÉP - Schmatovich János: A Biblia testvéri-demokratikus emberfelfogása
Az egész Biblia mintegy hajszálcsöveken át a zsoltárokba torkollik, és itt imádsággá lesz” — állapítja meg a Biblikus Teológiai Szótár, tehát mondhatjuk, hogy maga Isten mutatja meg az embernek az imádság dimenzióját. Isten ugyanaz ma is, aki Izraelt egy bizonyos úton a beteljesedéshez, a Messiáshoz elvezette. Izrael történetét Jézus Krisztus magába sűrítette: a látszólagos erőtlenség, megalázás és kudarc éppen Isten erejét, dicsőségét és győzelmét bontja ki. A modern ember is felfedezheti magát a zsoltárokban, tükröződhet bennük, amikor az időben vándorol örök célja felé, miközben élete Krisztus által már Istenben van elrejtve. A zsoltár így alakulhatott Izrael imájából Jézus imájává, majd az egyház imájává: az ezen imádságban önmagát fölfedező keresztény szájjal és szívvel ratifikálhatja Isten üdvözítő tetteit. Talán sikerült jobban megértenünk Szent Ágoston lelkesedését a zsoltárokért: az önleleplezés, az önátadás, a béke és az igazság öröme együtt jelentkezik bennük. Ahogy ő fogalmazza: „belecsörgedeztek fülembe a szavak és szívemben feltündökölt az igazságügy kapott lángra bennem a jámborság parazsa, patakokban csordogált a könnyem, és jól éreztem bennük magamat” (Vallomások IX. VI.). Irodalom: Liptay György: Zsoltárkulcs, Bp. Szent István Társ. 1961. — Garrigou-Lagrange: Les Trois Ages de la vie intérieure I—II. Paris, Cerf. 1938. — La Régié de Saint Augustin, commentée par ses écrits, Paris, La vie augustinienne, 1961. — Szent Ágoston: Vallomások, ford. Városi István, Bp., Ecclesia, 1974. — Ókeresztény írók 3, szerk. Vanyó László, Bp., Szent István Társ. 1980.—A. G. Marf/'monf. L’Egliseenpriére, Paris, Desclée, 1961. — Encyclopédie desmusiques sacrées 2. Paris, Labergerie, 1969. — Dictionnaire des religions, Paris, PUF, 1984. — Dictionnaire de la vie spirituelle, Paris. Cerf. 1983. — Világirodalmi Lexikon 6, Bp., Akadémiai, 1979. — Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, Bp., Szent István Társ. 1987. — Xavier Léon-Dufour: Biblikus Teológiai Szótár, ford. Szabó Ferenc, Róma, 1974. — Szent Benedek Regulája, ford. Söveges Dávid, Pannonhalma, 1948. — A II. Vatikáni zsinat dokumentumai: Sacrosanctum Concilium, Presbyterium Ordinis, Dei Verbum. Schmatovich János A BIBLIA TESTVÉRI—DEMOKRATIKUS EMBERFELFOGÁSA A 17. és a 18. század óta a világi társadalmakban világszerte egyre erőteljesebben hivatkoznak az alapvető emberi jogokra. Jóllehet napjainkban a demokratikus eszmék érvényesítése a nép széles rétegeiben egyenesen a józan ész és a (mindig nyitott) történelmi tapasztalatok alapján történik, ez a folyamat egyben megfelel a lenyűgözően mély bibliai hagyománynak is. Napjainkban egyházi berkekben is — a szolgálatát isteni jogon végző hierarchia elismerése mellett — a hívek legjobbjai egyre többet beszélnek az egyház „demokratizálásáról”. Ez elsősorban azt jelenti, hogy biztosítani kell a hívő nép részvételét az evangéliumi felelősségben. E törekvés jogosságát méltán igazolják a Biblia demokratikus hagyományai. A SZABADSÁG SZERETETE. Már Kr.e. 2000 körül az egyik sumér okmány így fogalmaz: „Amikor a királyság alászállt az égből...” A régi nagy kultúrákban a király és az állam tekintélye isteni rangon érvényesült. Ennek megvolt a maga oka. Csak a szigorú rendtartás tudta fenntartani a nagy folyamok országainak, Egyiptom és Mezopotámia öntözőrendszerét. Csak az erős központi hatalom volt képes arra, hogy a gazdag országokat megvédje a szegény, de harcias szomszédjaiktól. Az állami jogrend, a jólét és a biztonság legszorosabban összefüggtek. A bibliai Izrael történelmi színrelépése viszont nem egy ókori nagyhatalom keretein belül történt. Igazi nagyvárosokat Izrael sohasem ismert; Ninivéhez, Bábelhez és Memfiszhez képest Jeruzsálem vidéki kisváros maradt. Az izraeliták általában földművesek voltak, akik azonban sohasem felejtették el pusztai származásukat. Hosszú ,deig gyanakvóan nézték környezetük városi civilizációját és az ott érvényben lévő állami tekintély formáit. A nomád Izrael társadalmi struktúrájáról ugyan keveset 167
