Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)
1987 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Belon Gellért: Bibliánk a húsvéti titok tükrében
benne semmi homály vagy titokzatosság, ha nem kell megértésén törni a fejet, ha egyértelműen tárja elénk a mondanivalót. Jézus tudott volna úgy beszélni, hogy csupán szavai által világgyőző vagy legalábbis világot megmozgató személyiséggé nőjje ki magát. Ha a jelen század mozgalmainak vezérei csupán a szó hatalmával világjelenségekké tudták felküzdeni magukat és híveikké tudták toborozni az emberiség millióit, pedig az ismeretlenségből indultak el, olykor a legalsóbb néposztályokból, és lettek világháborúk főszereplői, akkor ezt Jézus is meg tudta volna tenni. Hiszen ő maga biztatja apostolait: „Olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani” (Lk 21,15). A rejtett beszédet Jézus úgy vállalta, mint a szenvedést vagy a halált, — szellemi értelemben. De — és itt mutatkozik meg a húsvéti Krisztus által Isten varázslatos ereje — ebből a kettős sebből: a Szentírás alkalomszerűségeiből és homályos, talányos kijelentéseiből világosan megállapítható a hittartalom. Igaz, állandóan jelen vannak a félreérthetőségek is, ezért is van annyiféle keresztény magyarázata a Szentírásnak. De tudomásul kellene venni, hogy nem csupán sebei vannak a Szentírásnak, hanem győzelmes Krisztusa is, aki éppen így és ezzel teljesíti megváltásának művét. —7. Ha a Szentírás szövegének történelmére gondolunk, akkor jelentkezik a Biblia egyik legnagyobb sebe. Már föntebb utaltunk rá, hogy az eredeti szöveg hiányzik. Luther nem elégedett meg azzal a szentírási szöveggel, amit korábban használt az egyház. Nem volt bizalma hozzá, mert azt gondolta, hogy szövegromlások vagy erőszakos változtatások vannak benne. Ezért az Erazmus által közzétett V. századi kódexből készítette igazán kitűnő fordítását. Ám szövegeinek története azóta majd háromszáz évvel lépett visszafelé a Szentírás és mintegy hatezer kódexet találtak meg különböző korokból. És ezekben — német tudósok megszámolták és megállapították —, hogy a 150 000 szóból álló újszövetségi Szentírás 450 000 szövegolvasási változatot tartalmaz. Mégis komolyabb fejtörést okozó hely alig akad néhány. Az újszövetségi Szentírás szövegeinek története egymaga történelmi csoda. A történelmi eseményekkel játszó Isten kezenyoma ismerhető fel benne, aki a negativitá- sokból is saját céljainak diadalát építi ki. —8. Végül rá kell mutatnunk a Szentírás utolsó sebére: az értelmezések különbözőségére. A népies mondás úgy tartja, hogy a Szentírás az a könyv, amelyben mindenki megtalálja saját felfogásának igazolását. Ki tudná megszámolni, hogy a történelem folyamán hány irányzat lépett föl azzal az igénnyel, hogy ő értelmezi helyesen és igazán a Szentírást. De mindezt a Szentírás, illetőleg az Isten ügyének védelmében tették! Legtöbben az Isten becsületét vélték megmenteni újabb és újabb magyarázattal, az adott korok szellemjárásai szerint. Az apostoli levelekben szereplő zsidózók Páltól akarják Isten ügyét megmenteni. Az arianizmus és a többiek az akkor „modern” gondolkodás színe előtt akarják a kereszténységet modern szintre emelni. A mai modern Biblia-kritika egymást követő nagyjai a Bibliát mint Isten könyvét védelmezik, nehogy divatból kiment, régiségek és naivságok halmazataként félredobják. Biztos, hogy nagy sebe a Bibliának a sok és különféle magyarázat. De itt megint Isten paradox csodájára kell rámutatnunk: a történelem folyamán felmerülő sokféle értelmezésnek köszönhetjük, hogy módosítás nélküli Bibliánk van. Hiszen a közös kincsen osztozkodó testvérek a legjobb őrei annak, hogy semmi változtatás ne essék állapotukban: jelen esetben a Biblia szövegének hűségére nemcsak a hívők buzgósá- ga, de az ellenfelek ébersége is vigyázott. Például az evangéliumok beszélnek Jézus testvéreiről. Katolikus értelmezés ezeket Jézus unokatestvéreinek tudja, hiszen Szűz Mária szülése után is szűz maradt. Más értelmezések ebből látják bizonyítva a Szent Szűz későbbi házaséletét. A kezdetek óta úgy szólt a katolikus értelmezés, hogy a szövegben szereplő Jézus „testvérei” unokatestvéreknek értelmezendők. De kétezer év óta nem mert senki ennyi változtatást sem tenni a csak katolikusok által használt Bibliákban sem, hogy a „testvérei” szó helyett „unokatestvérei”-t vagy annak megfelelő szót javított volna bele. A különböző értelmezési irányzatoknak, vagyis a katolikus egyház közösségétől elkülönült számtalan felekezetnek az is eredménye, hogy a Biblia népszerű lett, 132
