Teológia - Hittudományi Folyóirat 20. (1986)
1986 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sulyok Elemér: Hitvallások - ökumenikus megvilágításban
Jegyzetek: 1. Baptism, Eucharist and Ministry. Faith and Order Paper No. 111, World Council of Churches, Geneva 1982. (A továbbiakban: Lima) — 2. Vischer, Lucas (ed.): Foi et Constitution. Textes et documents du Mouvement ,,Foi et Constitution" 1910—1963. Neuchátel 1968. — 3. One Baptism, one Eucharist and a mutually recognized Ministry. Faith and Order Paper No 73. WCC, Geneva 1975. — 4. Das Herrenmahi. Gemeinsame römisch-katholische/evange- lisch—lutherische Kommission. Bonifacius, Paderborn/Lembeck, Frankfurt am Main 1979, 26. pont. (Továbbiakban: Herrenmahi) — 5. Vö. Dokumente wachsender Übereinstimmung. Sämtliche Berichte und Konsenstexte interkonfessioneller Gespräche auf Weltebene, 1931—1982. Bonifacius, Paderborn/Lembeck, Frankfurt am Main 1983. — Growth in Agreement. Reports and Agreed Statements of Ecumenical Conversations on a World Level. Paulist Press, New York/ VCC, Geneva 1984. — 6. Final Report. Anglican—Roman Catholic International Commission, Windsor, September 1981. CTS/SPCK 1982. (Továbbiakban: ARCIC) — 7. Vö. 4. jegyzet, — 8. The Church, the Eucharist and the Trinity, in Origins, NS documentary service 12 (1982) 157—160. — 9. Theologiai Szemle 27 (1984) 196—201. — 10. Theologiai Szemle 27 (1984) 197. — 11. Lima 1. pont; Herrenmahi 6. pont. — 12. Vö. Füglister, Notker: Die Heilsbedeutung des Pascha. Studien zum alten und Neuen Testament. Kösel. München 1963, 132—136. — 13. Füglister, i. m. 136. — 14. Lima 6. pont; Herrenmahl 17. pont. — 15. Betz, Johannes: Die Eucharistie in der Zeit der griechischen Väter 1/1. Freiburg 1955, 248—249. — 16. Füglister, i. m. 136. — 17. Lima 14—18. pont; ARCIC 10. pont; Herrenmahl 21. pont. — 18. Vö. Denziger-Schönmetzer: Enchiridion Sym- bolorum. Herder, Roma 1965, 1642. pont. — 19. ARCIC. Elucidation 6/b. pont. —20. Herrenmahl 51. pont— 21. Lima 27. pont; Herrenmahl, Die Liturgie des Heiligen Abendmahls in den Evangelisch—Lutherischen Kirchen, 59—84. old. — 22. Lima 3. pont; Herrenmahl 29—37. pont — 23. — Az Eucharisztia és az egyház viszonyáról, s általában az Eucharisztiáról folyó ökumenikus dialógus kialakulásáról és eredményeiről lásd: Gerardo J. Békés: Eucaristia e Chiesa. Ricerca deli' unité nel dialogo ecumenico. Collana Liturgia fonté e cilmine. Pontificio Istituto Liturgico S. Anselmo, Roma. Ed. P. Marietti 1985. Sulyok Elemér HITVALLÁSOK - ÖKUMENIKUS MEGVILÁGÍTÁSBAN Az ökumenikus mozgalom kezdettől fogva feltételezte: az elszakadt egyházak a látható egységet az apostoli hitben való megegyezés alapján állíthatják helyre. Csakhogy a megegyezés köréről, tartalmáról korántsem alakult ki egységes vélemény. Továbbra is kérdés: mit jelent a megegyezés? Közös hitvallást-e vagy közös nyilatkozatot? Netán a sokszínűség kölcsönös elis- merését-e? Ha igen, akkor milyen legyen a közös és a különböző vonások aránya? Mekkora különbség érvényesülhet az egységben, és mekkora egység kívánatos a különbözőségben? Bár a kérdésekre adott válaszok nagyon eltérnek egymástól, az egyházak mégis igénylik, sőt egyenest szükségesnek vélik a mielőbbi megegyezést, mert belőle meríthetnék a végső bizonyosságot: ugyanazt a Krisztust vallják, ugyanazt az evangéliumot hirdetik; minden különbözőségük ellenére Jézus Krisztusnak egyetlen egyházához tartoznak. A megoldást két irányból keresik. Egyesek a szakadásokat megelőző, osztatlan egyház hitvallásaiból indulnak ki. Nem volna-e lehetséges — kérdezik —, hogy a jelenleg elszakadt egyházak az ősi hitvallásokat közösen elismerjék, hiszen hosszú századok alatt a hívők sok-sok nemzedéke bennük látta az apostoli hit irányadó összefoglalását? Ráadásul: mivel a legtöbb egyház ma is elfogadja őket, miért ne kereshetnék bennük — akár korszerű értelmezésben — az apostoli hitben való megegyezés alapját? — Mások viszont a mai egyház küldetését tartják szem előtt. Hitegységre azáltal juthatunk — állítják —, ha vállaljuk a mai idők kihívásait, és megkíséreljük az evangéliumot közösen hirdetni. Jézus Krisztus egyháza nem az ősegyház korában él, amint hogy a későbbi évszázadokéban sem, amelyből különben nagyon tiszteletreméltó hitvallások származhatnak; az egyház ma él. Ha ma él, akkor viszont meg kell kísérelni, hogy közösen fogalmazzuk meg: mit mond korunknak az apostoli hit. Vállalkozásunkkal kijuthatnánk a múlt nyomasztó emlékű hitvitáiból. És ha Isten iránti hűségben és engedelmességben keressük és szólítjuk a ma emberét, akkor az eredeti apostoli hit is, nem várt módon megújulhat és felfrissülhet. Az egyházközi párbeszédekben ismételten hol az egyik, hogy a másik út járhatósága került szóba. De a kettő közül melyik az ígéretesebb, melyik a célra törőbb? Több kiváló szakember, közülük elsősorban Lukas Vischer szerint — aki az 1980. nov. 3-tól 8-ig Rómában tartott Nemzetközi Ökumenikus Kollokviumon kifejtette — mindkét útnak jogosultsága van, és minden bi16
