Teológia - Hittudományi Folyóirat 20. (1986)
1986 / 3. szám - KÖRKÉP - Schmatovich János: Egyházközségi munkatársak kiképzésnek jézusi modellje
11,20). Jézus azt akarja, hogy munkatársai ezen a fronton is vele küzdjenek és tegyék jelenvalóvá Isten hatalmát. Ezért ad nekik külön megbízatást és hatalmat a démonűzéshez (Mk 3,15; 6,7; vö. Mk 9,38kk.; Lk 10,19k). Ténykedésük hol sikerrrel (Lk 10,17; Mk 6,13), hol pedig kudarccal (Mk 9,14—29) járt. Az olyan paradox felhívás pedig, hogy a szederfa akár a tengerben is gyökeret verhet, bátorítani akarja a tanítványokat a gonosz lelkek elleni küzdelmükben (Lk 17,6 s Mk 9,29 összefüggésében). Minden „lelkipásztori" tevékenység végül is azzal kezdődik, hogy megkülönböztetjük a szellemeket és azokat az ártó befolyásokat, amelyek a gonosz lélektől erednek, igyekszünk leleplezni és visszafojtani. — Isten ereje és uralma nyilvánul meg továbbá Jézus csodás gyógyításaiban. Ebbe a hatalmas tanúságtevő eseménybe is belevonja Jézus munkatársait, amikor gyógyító tevékenységükhöz felhatalmazást és erőt ad (Mk 9,35; Lk 10,9; 9,1; vö. Mk 6,13; 16,18). Akinek hivatása az, hogy tanúskodjon ebben a világban az élő Isten jelenlétéről, az mindig is különös szeretettel fordul a betegek felé. — A Lélek erejében végzett lelkigondozás és betegszolgálat, az igehirdetés mellett, különleges feladata lesz azoknak, akiket Jézus tanítványai közé hív. Hiszen ez volt Jézus küldetése is, és ebben a működésben mutatkozik meg szembeötlően Isten jelenlétének és uralmának közelsége. Az egyházközségi munkatársak is — az Úr szavára való odafigyelés mellett — szükségszerűen feladatul kapják a tanúságtevő szolgálatokat. Hogy a világiak az igehirdetést, a lelkigondozást és a betegszolgálatot milyen konkrét keretek és formák között végezhetik, ennek megállapítása az irányító és a munkát összehangoló püspök és lelkipásztor feladatai közé tartozik. Ám még az aktivitásnál is fontosabb az a tény, hogy a munkatársak fellépésük és működésük során bizonyságot tesznek az élő Isten jelenléte és uralmának közelsége mellett! Az ilyenfajta tanúságtétel azonban csakis karizmatikus természetű lehet, mivel hogy az élő Istent csak ott és akkor lehet „láthatóvá" tenni, ahol és amikor őmaga ajánlja fel ezt a tanúbizonyságot. A szolgálatok között elsőrendű fontosságú tevékenység az igehirdetés marad, ezt kíséri a Szentlélek Isten erejével támogatott lélek- és beteggondozói szolgálat. A keresztény közösségek elkötelezettsége a világ felé sohasem lehet csupán világra mutató működés: minden kezdeményezés olyan jelszerű eseménnyé lesz, mely beharangozza a szeretetből világ és ember felé forduló Isten hatékony jelenlétét és munkálkodását. Ezért a képviselőtestületben sem a munkavállalás és a teljesítmény lesz az igazi feladat és cél, hanem az olyan tevékenység, amely rámutat az Isten leereszkedésére és a megváltásra szoruló embereket az Atya irgalmas szívéhez elvezeti. Az Úr Jézusnak a bibliai iratokban elénk álló tanítványi köre megmutathatja, milyen legyen az egyházközségi képviselőtestület alapvető struktúrája: jel a világ számára. A testületi tagok éppen olyan intenzitással kötelesek törekedni az erkölcsi tökéletességre mint annak előtte, vagy ahogyan ez a többi kereszténynek is a kötelessége. Erőink kibontakoztatása az Isten iránti engedelmességben és az emberek boldogításában — mindannyiunk közös feladata. Az egyház- község képviselői ezen túlmenően, egész egzisztenciájukkal üzenetet hordoznak. Állandó továbbtanulásukkal és lelkes szeretetszolgálataikkal már eleve — minden szóbeli megnyilatkozás előtt — felhívást intéznek az egyház és a világ felé. Miként számos más vallási-szerzetesi közösség, az egyházközségi képviselőtestület is a Jézus köré csoportosuló „Isten családját” alkotja. A testületi tagok a Jézushoz és egyházához való hűségükkel, engedelmességükkel, emelkedet- tebb lelkületűk kiépítésével és nagylelkű áldozatvállalásukkal hírül adják a világnak azt az egyetlen szükségest, amely Jézus szándéka szerint ad értelmet és célt a földi életnek. Jegyzet: A témához kapcsolódó irodalomból: Szennay A.: A Mester és munkatársai, TEOLÓGIA, 1977/3. 133—136. — X. L. Dufour (Szerk.): Biblikus Teológiai Szótár (kül. tanítvány, tanúságtétel, követés, apostolság stb. címszavak), Róma, 1976. — Cánóczy S.: Az Egyház (Tkk 111/1), Róma, 1980. 13—25. — Alszeghy Z.: Kereszténység és közösség (Tkk Kiég. füzet 1), Róma, 1981. — Benkö A.—Szentmártoni M.: Testvéreink szolgálatában, Eisenstadt, 1981. 106— 128. 156
