Teológia - Hittudományi Folyóirat 19. (1985)
1985 / 1. szám - Széll Margit: Bérmálás és a személyi érettség
1976-os országos értekezletén a pasztorális tanárok csoportja ilyen értelmű felterjesztéssel és kéréssel járult a Püspöki Karhoz, márcsak azért is, mert a bérmálási előkészítés jellegét erősen meghatározzák az életkori sajátosságok, általános döntés azonban az egész magyar katolikus egyházra nézve, kötelező erővel nem történt. A javaslat megvalósulását több egyházmegye főpásztora egyénileg magáévá tette és megengedte egyházmegyéje számára, így aztán a területi különbségek manapság már meglehetősen változatosak. Mind a lélektani, mind a lelkipásztori tapasztalatok a korhatár felemelését javallják. A leggyakoribb ellenérv pedig — hogy ti. az általános iskola elvégzése után a fiatalok sem templomba, sem hitoktatásra nem járnak, és többé nem járulnak a szentségekhez, egyszerűen nem foqadható el pasztorális érvként, márcsak azért sem, mert ha a lelkipásztor azt biztosan tudja valakiről, hogy a bérmálás után szakít a vallásossággal, akkor az illető bérmálkozáshoz sem bocsátható, 10—12 éves korában sem. 2. Célszerű lenne, elsősorban a bérmálási elkötelezettségre való ránevelés szempontjai és feladatai miatt a bérmálásra történő felkészülés idejét — rendes körülmények között — két évre meghosszabbítani. Ezzel az eddiginél sokkal több tudatos, elkötelezettségre kész keresztény fiatal nevelődne ki a felnőttkorú krisztusi életre és apostolkodásra. S talán kevesebben csontosodnának meg a „gyermekkori vallásosságnak" abban az állapotában, amelyet az első felnőttkori hitellenes észérv vagy az erkölcsi életben fellépő komoly probléma tönkretehet. Hittankönyveink újabb sorozatának bővebb változata már a bérmálási felkészítés — plébániai keretek közt történő — két évére számít mind az anyag elosztásában, mind a feladatok gyakorlásában. A két éven át történő felkészítésnek két sarkpontja van: ránevelni fiataljainkat a világi körülményeknek megfelelő intenzív lelki életre és az önálló döntésre képes készséget kialakítani, másodszor: tevőlegesen bekapcsolni őket az egyházi közösség életébe mind szeretetszolgálatban, mind apostolkodásban. Főleg ez utóbbi tekintetében hosszabb felkészítési munkára van szükség, hiszen a legtöbb egyházközségben még ki kell alakítani a közösségi élet megfelelő formáit, és azokban meg kell találnunk a fiatalok számára vonzó helyeket és feladatokat. A bérmálási felkészítés gyakorlati része — elsősorban hazánkon kívüli egyházakban — mindjobban a valóságos (nemcsak elméleti vagy fiktív) bekapcsolódás feladatainak elvégzéséből áll, amely egyúttal a legjobb vizsga is a fiatalok számára, mennyire veszik komolyan a krisztusi élet követelményeit. E tekintetben nálunk is — néhány plébánián — történtek próbálkozások, s tapasztalataink szerint: jó eredménnyel. Felhasznált és ajánlott irodalom: VI. Pál pápa „Divinae consortium naturae" apostoli konstitúció, 1971. aug. 15. — Theodor Schnitzler, Was die Sakramente bedeuten. Freiburg—Basel—Wien, 1981. — Több szerző: La confermazione. Problemi e proposte. Torino, 1975. — Giuseppe Papini, Cresima, azione dello Spirito. Torino, 1976. — A. Hamman, Le baptéme et la confirmation. Paris, 1969. — Riccardo Tonelli, Pastorale giovanile. Róma, 1982. — Heinz Manfred Schulz, Damit Kirche lebt. Mainz, 1975. Széli Margit A BÉRMÁLÁS ÉS Á SZEMÉLYI ÉRETTSÉG Amikor a tizenkét éves Jézus tudatára ébredt hivatásának, így szólt aggódó szüleihez: „Nem tudtátok, hogy nekem az Atya dolgaiban kell fáradoznom?" (Lk 2,49) Keleten ebben a korban a fiút már felnőttnek tekintik. Jézus érett és nagykorú döntéssel vállalta hivatását. Nyilvános küldetése elején pedig ünnepélyesen fogadta a Szentleiket, és Így a vízbe merülés szertartását az újszövetségi keresztség (és bérmálás) jelévé tette. Mi a keresztségben csatlakozunk Krisztushoz, de nagykorú felelősségünket a bérmálás erősíti meg (confirmafio). A bérmálás természetfeletti ereje akkor válik hatékonnyá — mint a depot- gyógyszer, melyet a szervezet szükség esetén mozgósít —, amikor a keresztény már testileg, lelkileg érett. A bérmálás és a személyes érettség — mint látni fogjuk — belső kölcsönhatásban van egymással. 43
