Teológia - Hittudományi Folyóirat 19. (1985)
1985 / 4. szám - Cselényi István Gábor: A házasság és a papi rend a görög szertartásban
Ecclesiasticus 103 (1978) 145 le. — 25. Dec. 1967. XII. 2 c. Lefebvre: SRR Decisiones, vol. 59, 804; dec. 1969. X. 16 c. Pompedda: uo. vol. 61, 915—924. — 26. Lásd 21. jegyzet. — 27. Dec. 1974. IV. 30 c. Serrano: Ephemerides Iuris Canonici 31 (1975) 191—202. — 28. Lásd 19. jegyzet. — 29. Dec. 1970. X. 28 c. Palazzini: SRR Decisiones, vol. 62, 965—977. — 30. Dec. 1972. II. 16 c. De Jorio: SRR Decisiones, vol. 64, 92 k. — 31. Dec. 1978. IV. 8 c. Di Felice: Monitor Ecclesiasticus.104 (1979) 41 k. — 32. Dec. 1982. XII. 3 c. Pinto; vö. Pinto Gómez 33. — 33. Dec. 1973. IV. 5 c. Serrano: SRR Decisiones, vol. 65, 322—343. — 34. Dec. 1979. XII. 18 c. Pinto: Monitor Ecclesiasticus 105 (1980) 375—388. — 35. Lásd 13. jegyzet. — 36. Dec. 1982. II. 19 c. Pompedda: II Diritto Ecclesiastico (1982) II. 312 kk. — 37. Prader, Das kirchliche Eherecht, Bozen 1983, 101. Cselényi István Gábor Á HÁZASSÁG ÉS Á PAPI REND Á GÖRÖG SZERTARTÁSBAN AZ ÜDVTÖRTÉNET OJ HAJTÁSA. A keleti rítusban a formai elemeknek epifánikus, lényegfeltáró szerepe van, amit a házasság és az egyházi rend szentségének a feladási módja árul el. A görög szertartású esküvőnek többféle „megfejtése” is lehet, de legjelentősebb az üdvtörténeti megközelítés, amit átszőnek előképek és utalások. — „Föld porából teremtetted az embert" — mondja az esketés egyik papi imádsága. Az ortodox egyházban az eljegyzés és a koszorúzás két önálló szertartást jelent. A görög katolikus gyakorlatban a templom előcsarnokában történik a szándék kinyilvánítása, a továbbiak a templomban zajlanak. Isten előbb Ábrahám családját, majd a pusztában vándorló Izrael népét választotta ki. Ennek vetülete a jegyespár és a násznép bevonulása. Az ifjú pár örökli azt az áldást, melyet valamikor az ősatyák kaptak az élet továbbadására és a hitben való kitartásra (vö. Róm 4,3) — A bevonulás alatt az ószövetségi hívő boldogságeszméjét foglalja össze a szertartás a 127. zsoltár elének- lésével. Ezután kezdődik az esküvő templomi része. A jegyesek az ambonon, az áldozás helyén állnak. Felhangzik az eucharisztikus liturgiából ismert kezdő áldás és a békességi ektémia, majd két hosszú imádság, mely Ádámtól és Ábrahámtól kezdve egészen Szűz Máriáig az üdvtörténeti előzményeket szavakkal is felidézi. Amint Isten szövetséget kötött az ősatyákkal, majd Krisztusban az egész emberiséggel, úgy köt szövetséget az ifjú pár eljegyzés formájában Istennel is: „Ki a pogány nemzetek közül előre eljegyezted az anyaszentegyházat, a tiszta szüzet, áldd meg ezt az eljegyzést is” mondja a pap a jegygyűrűk megáldása közben, majd jobbjukra húzza a hűség gyűrűjét. Hazai gyakorlatunkban ezután az eskütétel következik: „Amit Isten egybekötött, ember el ne válassza!" A keleti egyház felfogása szerint nem annyira a házasfelek „szolgáltatják ki" egymásnak a házasság szentségét, hanem az egyház papjának áldása. — Hűség, szeretet, megbecsülés, felbonthatatlanság, ezek azok az erények, melyekre a házasulok ígéretet tesznek és ezzel vállalkoznak az evangéliumi házasságeszmény megvalósítására, mely egész életre szóló hűséget és áldozatvállalást jelent, (vö. Mt 19,1—9). — „Férfiak, szeressétek feleségeteket mint Krisztus is szerette anyaszentegyházat és önmagát adta érte." (Ef 5,25). A koszorúk levétele előtt felhangzik a mártírok tropárja: „Dicsőült szent vértanúk, kik jól harcoltatok és elnyertétek az égi koronát, könyörögjetek az Úrhoz, hogy üdvözítse a mi lelkünket. A koszorúzásnak kettős jelentősége van: a vértanúk koronája a dicsőség koronája is. A koszorúk (koronák) feltétele után prokimen, majd az igeliturgia következik apostoli (Efezusi levél) és evangéliumi szakaszból (Kánai menyegző). — Az ortodox gyakorlat szerint itt következett régebben az áldozás. A görög katolikus szokás az, hogy a koronázás után a menyasszonyavatás következik. A menyasszony külön áldást kap, hogy tudatosuljon benne anyai hivatása, mely nemcsak teher, de egyúttal áldás is lesz. Végül, amint az egyház liturgiájával „visszaküldi híveit" a világba, úgy adja vissza az új házasokat a napi életnek. Az üdvtörténet most már bennük is, mint az egyház új sejtjében tovább fog bontakozni. AZ APOSTOLOK ÚTJÁN. A görög szertartású papszentelés Krisztus nyilvános működéséhez vezet el minket. Krisztus megtérésre való felszólításával kezdte apostoli munkáját, most a szentelendők erre utalva háromszor meghajolnak. Alapöltözékükön csupán az aszkézist kifejező övvel lépnek a küldő szentélybe, a királyi ajtó elé. Az áldozópapi rendbe lépés „küszöbén" is érvényesül a pünkösdi mozzanat: „a Szentlélek szálljon rájuk — kéri a püspök — és a 255
