Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)

1984 / 2. szám - KÖRKÉP - Erdő Péter: Engedelmesség és szabadság az egyházban az új Codex szerint

KATOLIKUS — azaz egyetemes, a házasságban annyit jelent, hogy egyetemesen mindent el kell fogadnom a házastársamban, s nemcsak azt, ami tetszik nekem benne. Ez az elfogadás nem egyszerűen megtűrést, elviselést jelent, hanem vállalást. Kölcsönösen elvállaljuk egymást, igent mondunk egymásra. Az elvállalás nem belenyugvás, hanem harc — de nem a másik ellen, hanem értünk, kettőnkért. Nem az a cél, hogy a házastársamat „én-képűvé" tegyem, hanem az a cél, hogy mi, mint házaspár, Isten-képűvé váljunk. Ne kritikával akarjam megváltoztatni házastársamat, hanem „éljek köré" olyan szeretetteljes légkört, amelyben ő maga ismeri fel, hogy változnia kell.

APOSTOLI — akkor lesz a házasságunk, ha egymás iránti szeretetünkkel Istenről teszünk tanúságot gyermekeinknek; ha hitünket megváltjuk előttük; ha imádkozó családdá válunk. Ha képesek leszünk más családok felé is nyitott, apostoli házaspárrá válni. Ha életünket nem zárt ajtók mögötti, privát életnek tekintjük, hanem szentségi jelnek, amely bizalmat és szeretetet sugározhat a világba.

Az ME-találkozó vasárnap este közös szentmisével zárult. A szentmise bűnbánati cselekményében a házaspárok felálltak, s ki-ki házastársával szembefordulva vallotta meg, hogy miért kéri az Űr irgalmát. Nem az ott elhangzottakból, hanem egy ME-meghívóról idézem az alábbi könyörgéseket: „Annak érdekében, hogy házasságunk szeretelközösséggé váljon, több időt kellene szentelnem házastársam meghallgatására és jobban együtt kellene érezzék vele. Sokszor nem tudom, hogy hogyan is érzi magát. Nem viselem el, ha panaszkodik; inkább kitérek az útjából, mert kényelmetlen osztoznom gondjaiban. — Uram irgalmazz!" — „Hogy a család a meghittség és a békesség helye legyen, több értéket kellene a gyermekeink elé élnünk. Olyan ritkán éreztetjük velük, hogy mennyire fontosak a számunkra. Együtt kellene imádkoznunk gyermekeinkkel — és velük együtt értük kellene imádkoznunk, hogy ily módon megtapasztalják, hogy ők Isten számára is mennyire fontosak. Jobban kellene őket bátorítani az életre. A szemrehányások gyorsan kicsúsznak a szánkon, de milyen gyakran megfeledkezünk a dicséretről. — Uram irgalmazz!"

A szentmisében a békecsóknál előbb a házasfelek, majd rendre a jelenlevő házaspárok ölelték meg egymást. Ebben az ölelésben kifejeződött már a közeli elbúcsúzás, de egyben egy szent elhatározásban való végleges összetartozás is. Szavak nélkül is ezt mondjuk egymásnak: imádkozunk értetek, a házasságotokért — s köszönjük, hogy ti is ugyanezt teszitek.

„ . . . viseld ezt a gyűrűt szeretetem és hűségem jeléül az Atya—a Fiú—és a Szentlélek nevében." Az ME-találkozás után ezek a szavak többé már nem a házasságkötésünkre való nosztalgikus visszaemlékezés szavai, hanem jövőt, életprogramot megfogalmazó szavak; ennyit jelentenek:

— Istennek terve van a házasságunkkal;

— ennek a tervnek a megvalósításáért küzdenünk kell;

— naponta igent kell mondanunk házasságunkra, családunkra;

— naponta döntenünk kell egymás mellett,

s akkor kettőnk szeretete és hűsége Isten szeretetét és hűségét sugározza a világba. Jegyzetek:

1. Familiáris consortio. II. János Pál pápa apostoli buzdítása a keresztény családokhoz. —

2. Gaudium et spes 48. pont. s Huszár Éva

ENGEDELMESSÉG ÉS SZABADSÁG AZ EGYHÁZBAN AZ ÚJ CODEX SZERINT

A szabadság és az engedelmesség fogalmának a filozófiai és teológiai antropológiában kidolgozott jelentéseire és a velük kapcsolatos elméletekre a jelen vizsgálódás során nem térhetünk ki. Ezért ezekre a fogalmakra és elméletekre csupán annyiban utalunk, amennyiben ezt a hatályos Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseinek megértése megkívánja.

Előre kell bocsátanunk, hogy az egyházi törvényhozó számára a szabadság általában nem pusztán a kényszertől való mentességet jelenti, hanem inkább az embernek azt a lehetőségét, hogy korlátozott és egyszeri életében személyesen kibontakoztassa magát, vagyis boldog legyen. Erre a kibontakozásra azonban az ember önmagában nem képes. Ezért

34