Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 1. szám - KÖRKÉP - Frenkl Róbert: Erkölcsi magatartásunk az ember és a környezet megváltozott viszonyában
Űj politikai eszményképek Fontos és alapvető tehát az új tudatnak és az új magatartásnak a kialakítása. Eközben nem feledkezhetünk a kormányok, főleg saját kormányzatunk, valamint a közvélemény politikai eszményképei és intézkedései iránti felelősségünkről. Az állam és a közvélemény a saját elgondolását terjeszti a népszaporulat kérdéséről, az élelmiszerkészletek csökkenésének, a nyersanyag- és energiatartalékok kimerülésének, a környezetveszélyeknek és a felgyorsult ipari fejlődésnek a problémáiról. Vajon helyesen látják-e ezeket a problémákat? Katolikus tudósaink és politikusaink, egyesületeink, akadémiáink feladata, hogy intenzívebben foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Világunk kirajzolódó szellemi áramlatainak ez a vázlatos átgondolása csak jelezni akarja, hogy korunk egyháza új kihívással került szembe és ezzel esélye kínálkozik az igehirdetésre és az egyház új megvalósítására. Egyidejűleg az egyháznak új felelősséget is kell vállalnia! Ez alapvető, bizonyára hosszabb időt igénylő munkát, megbízatást... jelent. Forrás: Julius Döpfner ("f 1976): Zur Zukunft der Menschheit. Kivonatos fordítás. Eberhard Pies: überleben wir die Zukunft könyvéből, Stuttgart, 1979. IV. fej. Ausgewählte Dokumente 215—219. ford.: Széli Margit ERKÖLCSI MAGATARTÁSUNK AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET MEGVÁLTOZOTT VISZONYÁBAN Hazánkban kb. két évtizeddel ezelőtt hallatszottak az első óvatos hangok a környezet- szennyezés veszélyeiről, a környezetvédelem fontosságáról. Az ekkor éledő társadalmi szervek — Népfront, Nőtanács, Vöröskereszt... — fórumain, folyóiratok apróbetűs .oldalain. Alig találtak visszhangra. A hetvenes években azonban fokozatosan a napilapok kiemelt helyeire került a kérdés, a rádió és a televízió egyre több figyelmet szentelt a témának. A balatoni halpusztulás, a váci ivóvízszennyezés, a Sajó-folyó egyes szakaszainak olyan mértékű szennyeződése, mely gyakorlatilag a folyónak, mint az élő természet részének megszűnéséhez vezet, már nemcsak a veszélyeket jelezték, hanem riadót jelentettek. De a különböző vizek szennyeződéséhez hasonlóan fenyege.ővé vált egyes vidékeken a levegő szennyeződése és a növényvilág károsodása. Megbomlott a természeti környezet évezredes biológiai egyensúlya. Hazai gondok — így az alakuló nagy iparvidékek élővilágának eltűnése — még inkább külföldi híradások alapján kapott hangot a genetikai anyag pusztulásának a veszélye. Ez egyszerűen növény- és állatfajok megszűnését jelenti a környezet mélyreható változásával összefüggésben. Márpedig minden faj sajátos örökítő anyagot képvisel. Vadontermő afrikai és ázsiai gabonafajták segítségével tudták például az Egyesült Államok gabonatermesztését nemcsak megmenteni, hanem növelni is. A gabonanövényeket vadontermő fajtákkal keresztezve, ellenállóbb és nagyobb terméshozamú fajtákhoz jutottak. Az agrártudományok eredményeinek világméretű gyakorlati alkalmazása még csak az első lépéseknél tart — de már reálisnak tűnik a veszély, mire kidolgozzák az egyes vidékek genetikai anyaga másutt történő felhasználásának elvi és gyakorlati módozatait, végzetesen lecsökkenhet azon fajok száma, melyek egyáltalán szóba jöhetnek. Úgy tartják, hogy ma már naponta néhány faj pusztul ki a földön, és a folyamat gyorsul. Ha tekintélyesnek tűnik is a földön élő, több mint ötmillióra becsült fajok száma, nyilvánvalóan nem mennyiségi kérdésről van szó. — Rá kellett azonban döbbenni arra is, hogy a természeti környezet változásával egyidejűleg gyökeresen megváltozott az ember társadalmi környeze.e is. Mielőtt ezt a kérdést és a környezetváltozás okait taglalnánk, fordítsunk egy kis figyelmet a környezet fogalmára. Egyszerűen kifejezve környezeten magát világunkat, melyben élnük, melyben az ember, az emberiség él, értjük. A világ, a környezet több szempontból osztályozható. A legegyszerűbb: a természeti és a társadalmi környezet, illetve a makro- és a mikrokörnyezet megkülönbözte ése. Természeti környezet a természet élettelen és élő tényezőinek összessége. A társadalmi környezet az emberek kisebb-nagyobb csoportjainak, annak a társadalomnak a jellemzőit tartalmazza, melyben az ember él. Magában foglalja az életforma és az életmód összetevőit. (Nagyvárosi, kisvárosi, falusi stb. életfor37
