Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE DR. SZENTÁGOTHAI JÁNOSSAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKÉVEL, A PÁPAI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJÁVAL - Széll Margit: Minden erőnkkel a világharmóniáért
otthonunk és környezetünk energia- és életfeltételeit, valamint a fenyegető veszélyeket, és ezeket az ismereteket be kell építenünk az erkölcsi nevelésbe. Nemcsak a társadalomnak, hanem az egyháznak is igen sokféle alkalma van arra, hogy az egészen kicsinyektől a nyugdíjasokig, az embereket a rendszeres, gondos emberien anyagtakarékos életre tanítsa és bennük a környezetért való felelősség erkölcsi tudatát kialakítsa. Én, egyénileg, különösen alapvető erkölcsi követelménynek tartom, hogy mindenekelőtt állítsuk helyre a család egységét és ebben a szülői tekintélyt. De ehhez felelősségre nevelt felnőttek is kellenek. Ott, ahol a szülők alkoholisták, ahol válófélben vannak és állandóan veszekednek, ahol mindenki a maga útját járja, ott a gyermeket sem lehet tekintélytiszteletre és a törvényesség elfogadására nevelni. Ahol az anya az állandó dohányzással tönkreteszi magát, szennyezi az otthon levegőjét és már 45 éves korára előidézi magának a halálos kórt, ott a gyermeke se fogja helyesen értékelni az élet igaz javait. Meg kell tanulnunk és meg kell tanítanunk, hogy minden életkornak az örömét káros szenvedélyek nélkül jobban tudjuk élvezni. Ez is feladata az egyháznak! Ismétlem, én mindenképpen a harmonikus családban látom a jövő biztosítását és mindenféle fenyegető veszéllyel szemben a még megőrizhető védettséget. Természetesen, az iskolában is helyre kellene állítani a nevelők igazi tekintélyét. Tekintélyt kell szerezni a közösségeknek, a falvak és városok vezetőinek. Pontosan meg kell határozni a hatásköri illetékességet — és ha szükséges —, a megfelelő humánus, de azért eredményes, ha kell, kemény büntető szankciókat is életbe kell léptetni és azokat következetesen végrehajtani. Hogyan látja ön biológus szemmel a jövőt? Képes lesz-e az ember ehhez a magasabb technikájú kultúrához felfejlődni? — Hát, hogy az emberi agy a közeljövőben a magasabb feladatokhoz különösebb módon képes lenne alkalmazkodni, annak a jelét nem látom. Inkább az akarat és a józan cselekvés dolga az emberi közösség belső harmóniájának és rendjének helyreállítása. Ami pedig a továbbiakban a magam személyét illeti, ahol egy jó szót is mondhatok, ahol tudományos tekintélyemmel bármi felvilágosítást és ösztönzést adhatok, ott továbbra is mindig felszólalok. Széli Margit — 3. „50 000 atombomba áll bevetésre készen”. A tudósok a felhívások sürgősségének hangsúlyozására a következő tényekre emlékeztetnek. Ma valóban lehe séges olyan katasztrofális méretű pusztítást létrehozni, amely a civilizáció nagy részét elpusztíthatja és a megmaradottak túlélése is válságossá válna. „Ha a most meglévő atomfegyvereket vetnék be, az emberek milliárdjait ölnék meg, a további milliók pedig később, az atomháború másodlagos hatásai miatt pusztulnának el. A tudomány semmiféle tényleges védelmet sem tud nyújtani egy nukleáris háború következményei ellen. Semmi lehetőség sincs arra, hogy hatékony védelmet biztosítson a városok megvédésére. Jelenleg kb. 50 000 atombomba van, ezek közül soknak ezerszeresen nagyobb megsemmisítő ereje van, mint a hirosimai bombáé volt... És ez a bombatömeg folytonosan nő és vele együtt növekszik az atomháború veszélye is, mivel egyre bizonytalanabb a határvonal a hagyományos fegyverekkel vívott háború és egy lehetséges atomkonfliktus között. Az atombombákat ma már nem lehet csupán elrettentést szolgáló eszközöknek tekinteni, mivel megvannak a tervek az atombombák taktikai bevetésére és egy általános háborúban való felhasználására is." (Folyt. 51. o.) 27