Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 4. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE DR. FÉL EDIT NÉPRAJZKUTATÓVAL - Hetény János: A szegények életének szentsége
maszkodva, de saját átélésében vallásos. És ez — szerintem - érvényes a népi kultúrákra általában is. Aki néprajzi kutatásainak jelenségeiben mindig az embert kereste, üzenne-e a TEOLÓGIA olvasóinak valamit mai számunk témájában G. Margitról és kutatásai során megismert névtelen társairól? — Ezt az üzenetet már megírta Juhász Ferenc, a költő, amikor megihlette őt e vallomások egy részének közzététele/* Tessék, olvassa csak kérem. Juhász Ferenc írja: ,,Szivárvány-áhítatú, tündöklet-népmeseigazságú lélekvallomás ez, G. Margit, valahai summásasszony önéletrajz-elmondásának első fejezete. (.. .) E napszá- mosasszony ég-föld-alvilágvallomása éposz-erejű, kristálylobogással-tiszta, (. ..) misztikus, (...) és nem misztikus, (.. .) G. Margit a földet gyötörte és G. Margitot gyötörte a föld, a napszám kiszolgáltatottja volt. De nem a metafizikus tétovaságé! Ahogy tudta: egyetemes- világegyetemlátása megszerkesztette az emberiét erkölcsi szerkezetét, s a mindenség élethalál, biológiai-fizikai anyag-rendjét. (...) Mert tudni akarta a lét-rend szerkezetét! És élni e szerkezet erkölcsében!" - Ezután hadd tegyem hozzá: a magyar vallásos népélet-kutatás tehát meg tudná mutatni a szegények életének szentségében az ember személyes kapcsolatát Istennel, azaz kedvezően tudna felelni Sik Sándor sejtésére: „Bízom benne (hogy ti. a magyar vallásos folklór — szerk.) ki fogja mutatni, hogy a magyarság nem kevésbé fogékony a közvetlen hitélményre és annak személyes megrendüléseire — ha úgy tetszik: a misztikára és a metafizikára, mint e téren szerencsésebb külső-belső adottságokkal megáldott más népek, csak éppen a maga módját. Ezt a magunk módját kellene immár megvizsgálni,"5 — Gondolom, most azt kérdezi, hogy mivégről tettem mindezt? Ha már idézte Juhász Ferencet, hadd hivatkozzam rá én is. Amikor megkértem, olvasná el a bevezető szakaszt s utána felhívott telefonon, azt mondta: „Edit, mindvégig mámorban olvastam. Én pedig azt feleltem, hogy én meg mindvégig mámorban írtam . . . Mi is köszönjük a benne való részesítést. Jegyzetek: 1. Sik Sándor: A magyar költészet istenélménye. A kettős végtelen c. kötetben. Bp. 1969. I. 211-212. - 2. Kari Rahner-Herbert Vorgrimler: Teológiai Kisszótár, Bp. 1980; „Antropológia” címszó alatt, — 3. Bálint Sándor: Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Bp. 1941. — 4. Juhász Ferenc: Az ég, a föld s az alvilág. G. Margit vallomását megírta Fél Edit. Új írás, 1976. júl. 53—58. — Sik Sándor: i. m. I. 212. Hetény János „Megrémülök, megrendülök, mert átélem, hogy ő egészen más, teljesen különbözik tőlem, mérhetetlenül felettem áll. Lángra lobbanok, a szeretet vágya gyullad ki bennem, mert mégis közöm van hozzá, hasonló vagyok hozzá, az ő kedvéből jöttem létre és neki szava van hozzám." Szent Ágoston 216
