Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)

1983 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Soóky István: Az egyházi zene és a lelkipásztor

szövegeknek. A zene megfogja értelmi világunkat is. A hitigazságokat, misztériumokat közelebb hozza lelkűnkhöz. Több, színesebb és mélyebb meglátását adja a dalba öltöztetett igazságoknak.

Világhírű költők írták le, hogy milyen nagy hatással volt rájuk az egyházi ének, hogy ennek a hangjainál látták meg legtisztábban az igazság fényét és hallották legerősebben a kegyelem hivó szavát.

Az egyházi zene nemesíti és finomítja a lelket. Vagy megrebbenti formájával, vagy lenyűgözi fenséges akkordjaival, de futni nem enged. A művészetek igazi élvezése magasabb szellemi színvonalat és mélyebb lelki kultúrát tételez fel, illetve követel meg, - s ha nincs, lassan bár, de megépíti. Az egyházi zene vallásos dallamai, melyek hitből, reményből és szeretetből fakadnak, — élvezőitől és művelőitől is hitet, reményt és szeretetet követelnek meg és csiszolnak ki. Az egyházi éneket szépen és művésziesen énekelni csak áhítatos, finom, vallásos lélek tudja s így az egyházi ének kényszeríti művelőit, hogy ezeket az erényeket magukra öltsék.

Melyek az egyházi zene tulajdonságai?

X. Piusz pápa Motu propriójából egyetlen mondattal lehet a kérdésre válaszolni: szent, művészi és egyetemes. - Nagy különbség van tehát az egyházi és világi zene között. Mind a kettő zeneművészet, mind a kettőre ugyanazok a technikai szabályok állnak, de az egyházi zenéhez hozzájárul egy új követelmény — a szentség. A vallásos szöveg és áhítatos érzés még nem okvetlenül szent zene, mint ahogy egy vallásos tárgyú könyv, vagy elbeszélés még nem imádságos könyv. — Az egyházi zenének művészinek kell lennie előadásmódjában is. Az Úr házában adjuk mindig a legjobbat, a legszebbet! Ha erőink nem elégségesek valamelyik mű előadására, akkor válasszunk inkább szerényebb igényűt, mintsem hogy a nagyot kevésbé jó előadással agyoncsapjuk, A pap énekére vonatkozólag külön kell hangsúlyoznunk: az előadás lehetőleg olyan teljes és tökéletes legyen, hogy a többiek számára példaképül szolgáljon. - Az egyházi zene harmadik tulajdonsága az egyetemesség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyházi zenében el kell nyomni a nemzeti jelleget. Tulajdonképpen minden igazán nagy művészi alkotás legmélyebb gyökereiben és szálaiban nemzeti és népi eredetű. Ha valamelyik egyházi zene megfelel a szentség és művészet feltételeinek, akkor bizonyára meg lesz egyetemes jellege is, még ha nemzeti alapokra épült is föl.

Mi az egyházi zene anyaga?

A fenti tulajdonságok legnagyobb mértékben a gregorián énekben találhatók meg. A gregorián ének a római egyház sajátos éneke. Általános törvényként mondhatjuk: annál szen- tebb és annál inkább liturgikus valamely egyházi kompozíció, minél inkább megközelíti menetében és ízlésében a gregorián éneket. Á régi, hagyományos gregorián éneket tehát széles körben vissza kell állítani a liturgia szolgálatába. Különösen a nép énekgyakorlatára vonatkozik ez, hogy a hívek ismét tevőlegesen vegyenek részt az istentiszteleteken, mint az régebben szokásban volt. Akik féltik a gregoriánt a mindennapi használattól, azok akaratlanul is elsorvadását készítik elő. — Hogy a gregorián szent és egyetemes, az iránt nem lehet kétség. Hiszen az egyház liturgiájával együtt született, zeneileg is teljesen külön műfaj, amelynek csak az a rendeltetése, hogy az egyház imáját ékesítse és semmi közössége nincs a profán zenével. De nemcsak szent és egyetemes a gregorián ének, hanem a legmagasabb fokon művészi is. Művészi értékét azonban nem szabad külső tényezőkkel mérni, sem pedig különböző stílusokkal összehasonlítgatni. Tehát a gregorián művészi értékét is belső, egészen sajátos és különálló világából kell próbálnunk megsejteni, nem pedig a sablonokhoz szoktatott fülünk élvezete szerint.

Az egyház liturgiájában ugyancsak szent, egyetemes és művészi a zsoltáréneklés is. Dallama lecsillapítja a kedélyek háborgását. A zsoltáréneklés enyhíti a szenvedést, megszelídíti a szenvedélyt, eloszlatja a gondot, vigasztal a bánatban, szelídségre és szeretetre oktat. A zsoltár az egyház hangja. Benne van a teljes teológia. Hogy a zsoltározás magasabb szférákba emeli a lelket, azt Nagy Szent Vazul így fejezi ki: „A zsoltározás az angyalok műve". A liturgikus ének is legrégibb eredetében jórészt népének, az első századok népéneke. De amikor a liturgia nyelve már nem volt többé az élő nép nyelve, mindinkább népi elemekből táplálkozott és mindjobban nemzeti színt és jelleget öltött magára. A népénekre is vonatkoznak az egyházi zene követelményei, (gy lesz az egyházi népének a keresztény közösség egyik legszebb megnyilvánulása és legnagyobb összetartó ereje.

Az egyháznak hosszú századokon át megvolt a maga ősi, méltóságos és mégis nemesen egyszerű zenei nyelvezete: a gregorián. De az emberi lélek örök vágya az új, az is185