Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Boda László: Atomenergia és erkölcsi felelősség
magenergiák békés célokra történő felhasználására épülő atomerőművek ellen is irányulnak (vö. Ausztriában a zwentendorfi erőmű, Franciaországban a Creys-Malville mellett épülő magreaktor elleni tüntetéseket!).4 Keresztény reagálás A világ több pontján az épülő atomerőművek elleni tüntetések és szenvedélyes vélemény- nyilvánítások (pro és kontra), felszínre hozták, hogy milyen félelmek élnek az emberekben az atomenergiával kapcsolatban, s hogy a legtöbben mennyire tájékozatlanok. Ez újabb jele az energiakrízisnek, amelynek az olajválság — a szakemberek szerint — csupán felszínre hozója: „olaj a tűzre". A nyugati társadalmi megmozdulások viszont az egyházakat is megmozgatták és állásfoglalásra késztették. Ekkor derült ki, hogy milyen nehéz véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben, hiszen a Szentírás nem beszél erről, s a hagyományos erkölcsteológia sem volt még felkészülve arra, hogy a megoldáshoz kellő segítséget nyújtson. Hogy mi köze ehhez az egyháznak, vallásnak, teológiának, etikának? A kérdésre a Herder Korrespondenz cikkírója így válaszol: „Olyan válság középpontjában állunk, amely az emberi élet teljes értelmét érinti”.5 Érthető tehát, hogy az Egyházak Világtanácsa, főként az 1979. évi bos'oni találkozón részletesen megvitatta a kérdést, szembesítve a fizika és technika szakembereinek véleményét a vallási-etikai szempontokkal.6 Gabriel Matagrin francia püspök a Creys-Malville-né! épülő gyorsreaktor kiváltotta szenvedélyes vitákról értesülve — s nyilván hívei unszolására is — visszhangot keltő megfontolásokat tett közzé a magenergiával kapcsolatos jelenségek kiértékelésére.7 Példamutató higgadtság jellemzi a Nyugatnémet Püspöki Kar nyilatkozatát a kérdéssel kapcsolatban. S jellemző, hogy Häring 1981-ben kiadott Frei in Christus c. három- kötetes erkölcsteológiai munkája két oldalnyi terjedelemben már kifejezetten tárgyalja ezt az újkeletű problémát (Kernenergie und Alternativen). Karl Hörmann bécsi morálteológus pedig Atomenergie c. gazdagon dokumentált könyvében (1981) a teljes harmadik (befejező) részt ezen a címen tárgyalja: „Az egyház és a teológusok feladatai."8 A fölsoroltakból érdemes kiemelni a Nyugatnémet Püspöki Kar állásfoglalását, összegezve annak fontosabb szempontjait.9 Ez a nyilatkozat nem „középutat" keres, hanem a jövő felé nyitott értékszintézis útját. Hangsúlyozza, hogy az ember ma félelemben és aggódásban él, mert életét látja veszélyez'etve; nem csupán az atomfegyverek, de az atomtechnika által is. Ennek alkalmazása társadalmi kérdéseket érint. Ezért a vele kapcsolatos döntések nem vonhatók ki az etika köréből. Rámutat a Bibliában feltáruló emberi küldetés ide vonatkozó szavaira, hogy az ember a föld „őrzésére” és „művelésére” kapott megbizalást, nem pedig annak kizsákmányolására. Elfogadja a nyilatkozat a szakemberek véleményét, amely szerint az emberiség energiagondja hosszú távon csak a magenergiák kiaknázásával oldható meg, hiszen az olyan hagyományos energiaforrások, mint az olaj, kimerülőben vannak. Az atomerőművek építése azonban olyan rizikóval jár, mint a radioaktív anyagok szállítása és az ilyen kisugárzású atomhulladék biztonságos helyen való raktározása, ami a hosszú ideig megőrzött sugárveszély miatt nehéz feladat. Fokozott figyelmet érdemel a környezetvédelem ökológiai igénye (növény- és állatvilág védelme). Ugyanakkor viszont elismeri a nyilatkozat, hogy hasonló veszélyek a hagyományos energiák felhasználása kapcsán is jelentkeznek. Ezt a kérdést tehát valamennyi energiatípus esetében hasonló szempontok alapján kell elbírálni. Ezért nem lehet etikailag helyeselni azt sem, ha valaki a lizikófaktorokat eltúlozza. Mindenesetre az emberiség energiagondja arra is felhív, hogy a hagyományos energia- forrásokat egyrészt gazdaságosabban kiaknázzuk, másrészt az emberi környezet szempontjából kedvezőbb energiatípusok felhasználási lehetőségeit kutassuk (szél, nap, árapály energiái); egyúttal pedig felhagyjunk az energiapazarlással. Sajnálatosnak mondja a nyilatkozat, hogy a szakemberek véleménye az energia-alternatívák és a biztonság garanciája tekintetében is eltérő. Az atomtechnika kiépítése tehát legyen tekintettel az emberiség javára, amely a jövőre is irányul. Az etika illetékessége Milyen címen „avatkozik bele” az etika, ill. az erkölcsteológia a fizikai-technikai szakemberek dolgába? — vetődik föl a kérdés most már részletesebben. Többek között azon a címen, hogy a magenergia fölhasználása döntések útján történik, melyek nemcsak egyes emberi sorsokat, de az egész emberiség jövőjét érintik, sőt „világban való létünket”, életünk célját is új megvilágításba helyezik.10 A „döntés" pedig etikai fogalom. S az etika, ill. az erkölcsteológia horizontjába tartozik az ősi kérdés is: „Mi végett vagyunk a világon?" Erre különböző szempontból lehet válaszolni. Tamási Áron így válaszolt: azért, hogy valahol ott7
