Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Roth, Gottfried: A keresztény család jövője a medicina pastoralis tükrében
viseli. — 8. A misztérium jelentéséről Id. bővebben: Csanád Béla: Misztérium és megújulás. Budapest, 1970. — 9. Schnackenburg és Greeven tanulmányai, in: H. Greeven—1. Ratzinger— R. Schnackenburg—H. D. Wenland: Theologie der Ehe. Regensburg, 19722. — 10. Vő. Heinrich Schlier: Die Brief an die Epheser. Düsseldorf, 1958. 2. 263. — 11. Michael Schmaus: Katholische Dogmatik. IV/1. München, 1952. 622. — 12. Th. Schneider i. m. 286. — 13. Karl Rahnert idézi: Cserháti József i. m. 319. — 14 Gaudium et spes, 42. — 15. Rabbi Paul Chaim Eisenberg: Zur Bedeutung der Familie im Judentum. In: Entschluss, 1980/1. — 16. Ter 38, 5—10. — 17. Rabbi Paul Chaim Eisenberg i. m. 28. — 18. Vö. Wolfgang Feneberg: Hausgemeinde im Urchristentum. In: Entschluss, 1980/1. 11—12. — 19. dell' Episcopate Italiano: Evangelizzazione e Sacramento del matrimonio. Ed. Paoline, 1975. 5—12. — 20. A könyv címe olasz fordításban: La famiglia, la chiesa e la fede. Torino, 1976. — 21. Apostolicam actuositatem, 11. — 22. Gravissimum educationis, 3. — 23. Dignitatis humanae, 5. — 24. 1. Fede e Sacramento del matrimonio s. könyv-vita. Torino, 1976. Gottfried Roth A KERESZTÉNY CSALÁD JÖVŐJE A MEDICINA PASTORALIS TÜKRÉBEN Kiindulópontunk a teológia és az orvostudomány határterületének, a medicina pastoralis- nak emberképe, az a személyes, egész ember, akit Emmerich Coreth így határoz meg: „Az ember önmagához rendelt, embertárshoz rendelt és Istenhez rendelt lény (ens individuale, ens sociale, ens religiosum), úton lévő (ens historicum, homo viator), játszó és alkotó (homo ludens, homo faber), akit betegség veszélyeztet és gátol (homo patiens), aki eleve adott genetikai lehetőségekkel rendelkezik s viszonylag önálló életet élő teste van (ens biologi- cum), szabadsággal és felelősséggel járja életútját és az élet válsághelyzeteit (ens personale), életideje megszabott (ens moriturus), halálakor elveszíti tér- és időbeli formáját (moribundus), abban a halálban, amely nem abszolút végpont”. Ez az interdiszciplináris, tudományközi szemlélet az embert önmagáért valóságában, személyes és lehetőségként adott szexuális közösségében, és Istenhez tartozásában határozza meg: e hármas szemlélet nélkül nem tudnánk tájékozódni a megadott témában. Tanulmányunk első részében az emberi megvalósulás e hármas módját szeretnénk közelebbről ábrázolni, a második részben megkíséreljük — az első alapján — felvázolni a jövő keresztény családjának eszményképét, különös figyelmet szentelve az orvosi gondozás és a házassági tanácsadás tapasztalatának. Az emberi élet olyan szakaszokon és krízishelyzeteken át bontakozik, amelyek fokozatosan alakítják ki a páros-, ill. családi élet megvalósításához szükséges emberi érettséget. A krízisek a döntéshez és bizonyításhoz szükséges időszakok, amelyek mindig az élet soron következő fázisába vezetnek át. A pszichés fejlődés zavarai nehezítik a célratartó életvitelt, a regresszió (visszamaradás), a retardáció (késleltetett fejlődés) ill. az akceleráció (a fejlődés felgyorsulása) neurotikus károsodáshoz vezethetnek. A gyermek szexuális nevelése — saját nemi valójának elfogadtatása, a szülők és testvérek általi értékelése s a kölcsönös megbecsülésre nevelés — korán kell, hogy elkezdődjék. Általánosságban: a gyermeknek éreznie kell, hogy elfogadják és védettséget kap. A pubertás, mint a nemi érés első krízise, sajátos életszakasz, amelyben eldől, vajon válságoktól mentesen folytatódhat-e a fejlődés, vagy rendellenességbe torkollik. A testi növekedés során kialakul az elsődleges és másodlagos nemi jelleg. A pubertás azonban nemcsak a szexuális érésnek, hanem a személyiségfejlődésnek s az embertárs keresésének is időszaka. A nemi éréssel természetesen még nem jár együtt az emberi érettség, inkább az ifjúkor örvendetes vitalitása, ereje. Az ezt követő ifjúkori krízis ugyancsak független a környezettől, mind testi, mind lelki téren megmutatkozik s megtanítja a fiatalt a bonyolult, nyers és zord valóságra, a vágyak és elérhető dolgok, az elképzelt és való élet közti különbségre. Romano Guardini a lelki születés krízisének nevezte az ifjúkor válságidőszakát. Ekkor alakul ki a hűségre és becsületre alkalmas jellem, a férfi és női személyiség belső szilárdsága. Egyedül ez tesz alkalmassá az apaságra és az anyaságra: a kitartás, a rend, a szeretet csöndes erejére. A rendellenességek gyakran végletekben, manicheista vagy szexualista (test-ellenes, vagy a testet túlértékelő) formában mutatkoznak meg, azaz olyan szexuális neurózisokban, ame84
