Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE - Szunyogh Xavér Ferenc bencés tanárral és Rajz Mihály plébánossal. A liturgikus és eukarisztikus megújulás kezdete hazánkban
ható!) A zsolozsma liturgikus ünneppé tétele egész egyházi életünk új színét és gazdagodását jelentené. A liturgia nyerni fog életszerűségében, mert ahogy VI. Pál pápa írja a Laudis Canticumban: „Föltárul majd az a sokrétű kapcsolat is, mely a liturgia és az egész keresztény élet között fönnáll. A hivő nép egész élete ugyanis valamiféle liturgia; önátadás az Isten- és emberszeretetből fakadó szolgálatra, Krisztus tevékenységével egyesülten, aki azzal, hogy köztünk járt és föláldozta magát, megszentelte minden ember életét." A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE SZUNYOGH XAVÉR FERENC bencés tanárral és RAJZ MIHÁLY plébánossal A LITURGIKUS ÉS EUKARISZTIKUS MEGÚJULÁS KEZDETE HAZÁNKBAN SZUNYOGH XAVER FERENC bencés tanár a magyar liturgikus megújulás elindítója. Ma 85 évesen is fiatalos lendülettel, világosan foglalja egybe a magyar liturgikus törekvések múltját. — Mint a Barcsay gimnázium növendéke, Shvoy Lajos és Prohászka Ottokár nevelése voltam, akik korán elindítottak a hitélet útján. Bertcés tanárnak készültem, a teológiai főiskolát Pannonhalmán végeztem. Ez után az egyetem teológiai fakultására vágyódtam. Onnan azonban visszatartottak elöljáróim azzal a megjegyzéssel, hogy „nincs bennem elég bencés szellem!” — Ez a mondat életem meghatározója lett. Teljes erővel kezdtem kutatni, mit is jelent igazában a bencés szellem, milyen volt a múltban, és mi jellemzi napjainkban. Levelezni kezdtem a liturgia nagy megújítóival, a belga Lamberth Beauduin-nel, majd a német Ildefons Herwegennel, és Odo Casellal. Elsők között Beauduin Mont-César-i bencés alapvető könyvét tanulmányoztam az „Egyház lelkiéleté”-ről. Ez a könyv 1913-ban már elérte a harmincötödik francia kiadást. A teológiai racionalizmusban kiszáradt lelkek itták ezeket az igazságokat. Amikor 1914-ben elolvastam, azonnal le is fordítottam. A hazai olvasók között ugyanilyen kedvező fogadtatásra talált. Az úttörő könyv ezzel a gondolattal kezdődik: „X. Pius pápa, Krisztusban mindent megújító Szentatyánk ezzel a nyilatkozattal kezdte működését: Legforróbb kívánságunk, hogy az igazi keresztény szellem mindenképpen felvirágozzék ... Ennek elérésére elsősorban Isten házának szentségéről és méltóságáról kell gondoskodnunk. Itt gyűlnek össze a hívek, innen merítik ezt a szellemet az első és mellőzhetetlen forrásból: a legszentebb Titokban való valóságos részvételből és az egyház nyilvános és ünnepélyes imáival való egyesülésből. Az egyház küldetése fontosságának tudatában .. . megalkotta itt a földön a szent cselekmények hatalmas összességét, amelyben Krisztus papi hatalma megtalálja teljes kifejlését. Ez a látható papi működés: a liturgia. Központja, amely minden résztvevőt egyesít, az eukarisztikus áldozat. Ennek kegyelmével a hívek testvériesen egyesülnek és nap-nap után mindjobban magukévá teszik a megváltás művét. A szent olvasmányok, dicséretek, könyörgések, szertartások és énekek sokasága hirdeti és lelkűnkbe vési ennek a nagy titoknak mindenható jelentőségét... A szent hierarchia, hogy a lelkekre gyakorolt megszentelő hatását erősebbé tegye, Isten népét felosztotta plébániai családokra... Minden ilyen családnak megvan a maga tűzhelye: az Isten háza, ...megvan a papja, aki áldozatot mutat be, megáld, vezet és tanít, és megvan a szentek közössége, ahol a testvérek a látható papság működése által átalakulnak Krisztusba. A plébániai életnek tehát a liturgia a lelke.. Ezekből a kiragadott sorokból is jól láthatja, hogy Beauduin kis könyve magvában már megelőzte a zsinatot és magába foglalta a mai liturgikus megújulás minden fontos mozzanatát. És én úgy éreztem, hogy a bencés szellem helyes megértése egybeesik azzal a küldetéssel, hogy az egyház liturgikus megújulását hazánkban teljes erővel elősegítsem. — Tanár úr hogyan kapcsolta össze a liturgikus megújulás tanítását a liturgikus életteli — A liturgikus megújulás egész életem műve. Ez az, amit részletesen száz könyvben feldolgoztam különböző korosztályoknak, rendtársaimnak, iskoláink tanítványainak, és a világi híveknek. 1917-ben a liturgikus misehallgatásról már ismertetést írtam a Szent Gellért folyóiratban. A rendben lehetőséget kaptam, hogy a „Lelkiélet könyvei" címen liturgikus sorozatot indítsak, — ennek tizenöt kötetét jelenttettem meg. Az A) sorozat a Bibliotheca Bene20
