Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Tompa Nándor: A serdülők szexuális lelkipásztori gondozása
Jó tanácsok a serdülőknek: A ,,H"-vonalon járok és meg is tudok maradni: a) ha az 0 szándékom; b) ha érzelmeimben a „felső muzsikára" figyelek, és azzal telítem kapcsolatunkat: sok jótett, egymás kölcsönös megbecsülése azért, mert vállaljuk a „harcot a lelki szabadságéit”; a hit mély élményei, szentségi, kegyelmi élet; c) ha okosan megelőzöm az ingerült állapotok bekövetkezését: nem túl sokat együtt lenni, nem túl sok táplálékot adni az érzékszerveknek, nem „gyöngédeskedni”, mélyítgetni a szenvedélyes szintet. Az ingerek tudat alatt is fellépnek és fokozódnak (vö. rezonancia-törvény); d) hinni, hogy így szebb, értékesebb lesz az egész, és pont ezek az elemek biztosítják a lélek igaz, mély örömét; e) lelkiatyám külső támpont lesz, hogy el ne tájolódjak. Ilyen óvintézkedések mellett a kíséretképpen fellépő spontán (= nem ráfigyelt, nem öncélú élvezgetésért kívánt) testi érzések miatt nem kell aggályoskodni. Viszont azok a „felső muzsikába" integránsán beépülő szerepet töltsenek be. A SERDÜLŐ PSZICHÉS ADOTTSÁGAI ÉS ÉLETHELYZETEI. — 1. A serdülő ösztönélete alakításához tudnunk kell: a) Az emberi ösztön képlékeny; érzelemtársításai, „bejárt utai", vagyis az ösztönlevezetés vagy kompenzálás eddigi módjai determinálhatják az egész életre. Ezért még sok eredeti és jó minta szerint is formálható, b) ösztönös faktorai együttesen jelentkeznek: az érvényesülési, társkereső, agresszív stb. ösztönök sokszor a nemi jelenségek mélyebb rugói közt vannak. Külön is megoldhatók, és akkor nem olyan „legyőzhetetlen" a nemi probléma, c) A nemi ösztön segíthet a tisztaság elérésében: pl. az igazi férfi lovagias, kímélő a nővel szemben, az igazi nő gyengéd, figyelmes, védő, jóra ihlető a férfival szemben. A serdülő hajlamos az egyoldalúságra, a túlzásokia. Vagy vakmerő, vagy túl óvatos. Veszélyességérzete hiányos; viszont pánikba esik, ha vigyáznia kell valamire: azt hiszi, ez gúzs- bakötözi őt, nevetségessé teszi, mindentől megfosztja. — Ellensége a gátlásoknak: fél a gátlásosságtól. Tudnia kellene, hogy vannak jó és rossz gátlások. Vigyáznunk kell, hogy a spontán jelentkező testi folyamatokkal (pollució) szemben ne alakuljanak ki gátlások. A serdülés konfliktusaitól erői gátoltakká válnak, de ha a nevelő megnyeri bizalmát, óriási erőket szabadíthat fel benne. — 2. Időbeli előrehaladás és egyben program-jelzések a korszakok nemi aktualitásai szerint: a) a praepuber (kiskamasz) fölfedező a másik nem felé, vagy kíváncsi, vagy dühös, majd játékos-ábrándos, b) a puber (kamasz, nagykamasz) mámoros. Egyelőre távlattalan, most akar élvezni. Bár tervez, ábrándosán vágyik szép jövőbeli értékek után, de nem reális, és burkolt önzés lappang az érzelmeiben, c) átmenet az ifjúkorba: az akceleráció (meggyorsult testi fejlődés) által előállt „intervallum"-ban él. Ez az idő, tehát a testi fejlettség és a személyiség érettsége közötti hosszú időszak igen nagy fontosságú: az érlelődés, gyűjtés, készülés ideje. — Ilyenkor fontos, hogy lezáró kötődése még na legyen, hanem általában többször forduljon meg a különnemúek társaságában, és „válogasson” különféle szempontok szerint, de nem lefoglalóan. A ,,H"-vonal kötődése nem követel kizárólagosságot. ,,Nem pecsételő-bevéső", mégis izgalmas, ártatlan, de tanulságos kapcsolataiban érlelődik, csiszolódik és edződik is, a fájdalmak, elvesztések elviselésében. Ezek az évek éppen a kötetlen, szabad jövő-készítés évei; nem mondhatnak le a körülnézésről és a párválasztás okos előkészítéséről azzal, hogy máris lezárultak egy „házasság-utánzat" jellegű tartós kapcsolatban, mert az ilyenben a személyiséget fejleszteni sem lehet, végső soron pedig tisztának maradni sem igen lehet. A SERDÜLŐ LELKI ÉLETÉNEK VEZETÉSE. Az egyházirend szentsége: Jézus jelenlétének szentsége az egyházban. Krisztus egyházában papra szükség van. Természetesen, a hívek általános papsága is hivatást, illetékességet ad, hogy nevelő-lelkipásztori munkát végezzenek, sőt, szükségből részben pótolhatják is a papot. Az itt felsorolandó tevékenységek jó része sem kimondottan papi feladat. — 1. A gyerekben nem szabad egyszerűen bűntudatot keltenünk, hanem megöletjük vele a megváltás „drámáját". Jön maga az Isten, magára veszi elesettségünket, és áldozatával fölszabadít: életem az övé. Naponta újra velem vívja drámáimat, és mindig fölemel. Vele vállalom a hosszú küzdést. - Az egyre jobb „megtérések" során kell a fiatalt átvezetnünk. — 2. Nem ijesztgetjük „halálos bűnnel”, de megszerettetjük vele a szabad-anyagú gyónást, mivel az szentség, kegyelmi erőt ad. Felhasználjuk az alkalmat arra, hogy bensőleg föltáruljon, és hogy jó lelki megbeszélésekben részesíthessük. — Rávezetjük a gyakori szentáldozásra, mert az eszkatologikus állapotban lévő Úr gyógyítgatja az eredendő bűn sebeit az ösztönök szférájában is. — Az elmélkedő jellegű imával mélytudati rendeződését segítjük. — A közösség kegyelmi hatású is; lehetőleg hiv® közösségben nevelődjön, maga is tevékenyen gyakorolva az erényeket. 189