Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szántó Konrád: Szent Gellért és a magyarság
hív, szólít, hogy lépjünk nyomdokaiba az igaz emberség és a hazához hű magyarság felé vezető utakon. Jegyzetek: 1. Szent Gellert munkáját nyomtatásban gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök 1790-ben jelentette meg. A Szent Gellért nagy legendáját és a magyarázatokkal ellátott művet is tartalmazó kiadvány címe: „Sancti Gerardi episcopi Chanadiensis scripta et acta hactenus inedita." Albacarolinae, 1790. A jelen értekezés folyamán ebből a kiadványból idézünk, illetve erre hivatkozunk, mégpedig úgy, hogy a Delib. jelzés után megadott számok a Batthyány-féle kiadás lapszámait jelentik. — 2. A kis és nagy legenda eredeti latin szövegét a következő kiadvány tartalmazza: „Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum.” Vol. II. Ed: Szentpéíery E. Budapest 1933. A kis leqenda a 471-479, a nagy legenda a 480—506. oldalakon található. Itt a jegyzetben a kiadványra SRH II. jelzéssel utalunk, majd az utána következő szám azt az oldalszámot jelenti, amelyen a legenda érintett része a kiadványban megtalálható. — A két leqendával foglalkozó elemzések közül iqen alapos és értékes ifj. Horváth János: ,,A Gellért-legendák forrásértéke’’ című tanulmánya. Lásd: A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztályának közleményei. XIII. kötet 1—4. sz. Budapest 1958. 21-82. o. Míq ifj. Horváth azt igyekszik bizonyítani, hogy a nagy legenda az utolsó részeket leszámítva a XII. sz. közepe tóién készült, tehát jóval előbb íródott, mint a kis leqenda, mely egy közös ősforrásnak egyházi olvasmány céljaira készült kivonata, addig Györffy György több írásában a kis leaenda elsőbbsége és eredetisége mellett kardoskodik. Györffy György az „István király és műve”. Bo 1977. című nagyszerű művében az 563. oldalon felsorolja mind a legendákkal foglalkozó saját műveit, mind néhány más fontos írás címét. A két legendával kapcsolatos irodalomnak puszta felsorolása is oldalakat venne igénybe. Számunkra az a fontos, hogy mind Horváth, mind Györffy és velük együtt a legtöbb szaktudós a kis legendát történetileg teljesen hiteles munkának mondja. Ezért azokat az adatokat, melyek mind a kis, mind a nagy legendában szerepelnek, mindenképpen hiteleseknek kell elfogadnunk! Egyébként a nagy leaendának csak azokba az adataira hivatkozom, melyek ifj. Horváth János véleménye szerint történelmi tényeknek tekinthetők. — 3. Ibrányi Ferenc: Szent Gellért teológiája. Szent István emlékkönyv. Budapest 1938. I. K. 495—556. — 4. Kühár Flóris: Szent Gellért Bakonybélben, Pannonhalmi Szemle (II. 1927.), 305-319. o. - 5. Delib. 297., 79., 202. I. - 6. Delib. 293., 214., 215., 191., 179. I. — 7. Delib. 211., 22., 273., és a Szeplőtelen Fogantatással kapcsolatban 218. I. — 8. Kis leqenda: SRH II. 473-474. I., nagy legenda: 496. I. - 9. Karácsonyi János: Szent-Gellért Csanádi püspök, Élete és Művei, Budapest 1887. 146. o. — 10. Kis legenda: SRH II. 473. o., nagy legenda: 494—495. o. — 11. Kis legenda: SRH II. 475. o., nagy legenda: 4P6—498. o. — 12. Kis legenda: SRH II. 476—477. o„ nagy legenda: 500. o. — 13. Kis legenda: SRH II. 474. o., nagy legenda: 505. o. — 14. Kis legenda: SRH II. 478. o., nagy leqenda: 502. o. — 15. Györffy György: István király és műve, Budapest, 1977. 389. o. — 16. Györffy Gy.: István király... i. m. 295—297. o. — 17. Györffy György: Somogy Évkönyv, 1970. 24. o. — 18. Ifi. Horváth János: A Gellért-legendák forrásértéke, 58—59. o. — 19. Macartney C. A.: The Medieval Hungarian Historians. Cambridge 1953. 157. o. — 20. Delib. 265. o. — 21. István király intelmei, Erkölcstanító könyvecske, Fordította: Kurucz Agnes. Az „István király emlékezete” Budapest, 1971. című kiadványban, 27—35. o. — 22. Madzsar Imre: Szent Imre herceg legendája. Századok, 1931.41. o. — 23. Altaner Bertold (ford.: Hermann Ipoly László): Ókeresztény irodalomtörténet. Budapest 1947. 268. o. — 24. Bodor András: Szent Gellért Deliberatio- jának főforrása. Századok 1943. 180. o. — Ivánka Endre: Szent Gellért Deliberatio-ja. Problémák és feladatok. Századok 1942. — 25. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München 1973. 37. o. — 26. Ibrányi Ferenc: Szent Gellért teológiája, i. m. 508. és 517. o. — 27. Manitius, M.: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. I—III. München, 1911, 1924, 1931. II. K. 74-81. o. — 28. Bodor András: Szent Gellért Delibe- ratio-jának főforrása, i. m. 182. o. — 29. Delib. 133—134., 208., 258. és 296., továbbá 11SIM. o. — 30. Csóka J. Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete, I—II. K. Budapest 1969. I. K. 281—283. o. - 31. Györffy Gy.: István király ... i. m. 366-367. o. - 32. Györffy Gy.: István király ... i. m. 327. o. — 33. Udvardy József: Hitnek, tudásnak igaz magvetője, Új Ember 1980. március 2. - 34. Karácsonyi János: Szent-Gellért ... i. m. 115. o. — 35. Györffy Gy.: István király ... i. m. 327. o. — 36. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyar- országon, Budapest, 1971. 60-61. o.136
