Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szántó Konrád: Szent Gellért és a magyarság
annál is inkább, mert Szent Gellért több külföldi bencés tudóssal élénk szellemi kapcsolatot tartott fönn. Erről a tudományos érintkezésről találó képet rajzol Csóka Lajos bencés történettudós.311 Magától értetődő, hogy ez a nagy képzettségű férfiú az európai kultúra intézményeit igyekezett Magyarországon is meggyökereztetni. Püspöki székhelyén, Csanádon iskolát létesített Walter iskolamester vezetésével, és ebben az iskolában a papnövendékeknek grammatikát és muzsikát tanítottak. Az iskola olyan kitűnő hírre tett szert, hogy nem csupán a magyar fiatalokat vonzotta, hanem a szomszédos országok ifjait is. A nagy legenda szerint az első harminc növendéket aztán Gellért püspök kanonokká tette Szent György-monostorá- ban. A további tanulókból lettek a parochiák rektorai. A legenda azt is megemlíti, hogy Fehérvárott is működött jeles iskola. Noha a történet — mint Györffy írja — „magán viseli a késői fogalmazás jegyeit —, a kanonokok testületét alkotó káptalanokat pl. csak a XI. század végén szervezték —, az oktatás beindítása olyanféle módon történhetett, ahogy ezt a legendaíró előadta.”31 Szent Gellért az egyházszervező Szent Gellért írói és tudományos tevékenységének a maga korában nagy jelentősége lehetett, bár szellemi termékein korának több papi nemzedéke nevelkedhetett fel, — írásainak hatását ma már alig mérhetjük le. Ezzel szemben egyházszervezői tevékenységének eredménye, a Csanádi egyházmegye, még ma is lelki és szellemi életet árasztó valóság. A Csanádi egyházmegye alapítása, mint ezt újabban többen feltételezik, közvetlenül nem Ajtony 1008- ban történő leverésével függött össze, hanem a német—magyar ellentétek kiéleződésével. Ez lehetett az oka annak, hogy István király a veszélyeztetett országrészben lévő bakonybéli udvart feladta, majd a kelet-magyarországi egyházszervezet kiépítésébe kezdett, amivel régi tervét, a tíz püspökség létesítését valóra váltotta. A bakonybéli udvar feladása után Gellért egy ideig még ott remetéskedett, majd 1030-ban, a német háború évében István király rendeletére Marosvárra, Csanád vezér székhelyére ment, hogy megszervezze a Csanádi püspökséget.32 Gellért nem egyedül indult Marosvárra, hanem tizenkét segítőtársat vitt magával a dunántúli bencés monostorokból. Mindnyájan tanult, felszentelt papok voltak, akik közül heten magyarul is beszéltek. Ezekkel kezdte meg egyházmegyéjének megszervezését. A megszervezés művével kapcsolatban, mivel Gellért térítő, szentségeket kiszolgáltató és oktató tevékenységéről, továbbá az iskoláról az előbbiek folyamán már volt szó, itt csak a templom- és székesegyház-építést, az egyházmegye alapbeosztásának és a káptalannak kialakulását érintjük. Abban az időben, mint Udvardy József írja, a lelkipásztori tevékenység, a térítés és a templomépítés központjai a királyi várispánságok székhelyei voltak. Az első plébániai templomok az ispáni vár mellett a várjobbágyok védelme alatt emelkedtek. Szent Gellért az egyházmegyében elindulásnak hét ilyen lelkipásztori központot szervezett és mindegyik vezetésére egy magyarul tudó szerzetespapot rendelt.33 Később Gellért újabb segítőtársakat hívott, illetve nevelt, akik a hét központ körzetében létesített parochiális egyházak vezetését vették át. így alakult ki a Csanádi egyházmegye hét alapkerülete. Ez az alapbeosztás később is megmaradt. Mint Karácsonyi írja: „Később is, egészen Csanád várának törököktől való el- foqlaltatásáig mindig hét főesperességre volt felosztva az egyházmegye.”34 Szent Gellért legfontosabb feladatai egyikének tekintette az egyházmegye lelki központjának, a székesegyháznak felépítését. A székesegyházat a Maros partján, a Keresztelő Szent János-templom közelében, István király bőkezű támogatásával építette föl, és Szent György tiszteletére szentelte. A középkori Csanád várat feltüntető XVII. századi alaprajzon látható egy centrális alaprajzú templom, amely nagy valószínűséggel azonosítható a Keresztelő Szent János-egyházzal.35 A székesegyház, egyes feltételezések szerint, ettől délre, a várterület déli részén foglalt helyet. A Szent János-templom melletti kis monostort, mivel onnan Csanád vezér a görög szerzeteseket az általa épített oroszlánosi monostorba telepítette át, Szent Gellért foglalta le papjaival együtt, akikkel az akkori káptalani regula szerint közösen lakott és étkezett. Szent Gellért Csanádon élő papjai mindaddig itt tartózkodtak, amíg a Szent György-monostor fel nem épült. A Csanádi székeskáptalan kezdetben monachális jellegű volt. A monachális időszak azonban nem sokáig tartott. Idővel, valószínűleg még Szent Gellért életében, a Csanádi káptalan is a szerzetesek rendjéből átalakult világi papok káptalanjává. Ez azonban szervezettség tekintetében még nem érte utol a későbbi kanonoki testületek fejlettségét.36 Ha a Szent Gellért által épített székesegyházat le is rombolta a történelem vihara, a szent püspök által megszervezett egyházmegye ma is hatékonyan működő szervezet. Éppúgy eleven valóság az a műveltség is, melynek alapjait Szent Gellért is segített lerakni. Ugyanezt mondhatjuk el Szent Geilértnek és neveltjének, Szent Imrének megdicsőült alakjáról is. Mindkettő 135
