Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)

1980 / 2. szám - KÖRKÉP - Szent Benedek Regulájából

a lármás külvilág felett aratott győzelemből, ebből az „önmagunknál lakásból” fakad a párbeszéd saját magunkkal és Istennel. Ez a párbeszéd vezethet el az aszkézis és a misztika magaslataira.

3. És halljuk a mai idők hangját: félelemmel és szorongással terhes korunk szava arról tanúskodik, hogy az emberiség mind jobban küzd az egységért. Érezzük, hogy mennyire törekszenek a népek s az egyes emberek, hogy jobban, kölcsönösen megismerjék egymást. Napjainkban főként Európa fordít gondot arra, hogy felépítse egységét. Építeni kívánja nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, politikai egységét is, — az egyes népek tiszteletbentar- tásával. Hogyha hallgatunk Szent Benedekre, akkor megérezzük: az idő mind mélyebb, kölcsönös megértésre sürget; megértésre, amely felülkerekedik a társadalmi különbségeken, az önző közömbösségen, a hatalmi visszaéléseken — és legyőzi azokat.

S vajon nem ez-e a keresztény hit üzenete? Azé a keresztény hité, amely Európa ősi lelke, s amely arra szólít bennünket, hogy barátsággal, türelemmel, irgalmasan, békességszerzők módjára, tiszta szívvel, lélekben szegényen, igazságra éhesen és szomjasan éljünk (Mt 5,1—12).

Szent Benedek hangja így ma az idők szavával egyesül. Európának és minden embernek életprogramja az a beszéd kell, hogy legyen, amelyet Jézus a hegyen mondott. És hozzánk is szól Szent Pál: „Mint Isten szent és kedves választottal, öltsetek magatokra szívbeli irgalmat, jóságot, alázatosságot, szelídséget és türelmet. Viseljétek el egymást és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen ... Mindezen fölül pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke. S Krisztus békéje uralkodjék szívetekben" (Kol 3,12—15).

Ezért a krisztusi békéért szeretnénk imádkozni itt. S ha a jelenkor útkeresését tekintjük, amely Európa népeinek nagyobb egységére irányul, azt reméljük, hogy e keresés magával hozza a gyökerek — a lelki, keresztény gyökerek — tudatosulását.

Azért imádkozzunk tehát, hogy az eggyé forrott Európa utáni törekvés a bencés, keresztény, katolikus, azaz egyetemes hagyomány alapjaira támaszkodjék.

SZENT BENEDEK REGULÁJÁBÓL

Isten mindenkit meghív az üdvösségre

Keljünk föl tehát végre valahára a Szentírás serkentő szavára: „Itt az óra, hogy felébredjünk az álomból”. Nyissuk meg szemünket az isteni fénynek, és megdöbbent füllel halljuk, mire int bennünket a mindennap felénk kiáltó isteni szózat: „Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket!” És ismét: „Akinek füle van a hallásra, hallja meg, mit mond a Lélek az egyháznak!" És mit mond? „Jöjjetek fiaim, hallgassatok rám! Az Úr félelmére tanítalak titeket. Siessetek, míg tiétek az élet világossága, hogy a halál sötétsége meg ne lepjen benneteket!"

Ezeket kiáltja oda az Úr a népsokaságnak, amikor keresi munkását, majd ezt mondja: „Ki az az ember, aki életet óhajt és jó napokat kíván látni?" Ha ennek hallatára azt feleled: „én", akkor Isten ezt mondja neked: Ha igazi és örök életet akarsz, „tiltsd el nyelvedet a gonosztól és tedd a jót! Keresd a békét és járj utána!" Ha ezt megteszitek, szemem rajtatok lesz, és fülem meghallja könyörgésteket. És még mielőtt segítségül hívnátok, azt mondom nektek: „íme, itt vagyok”. Mi lehetne édesebb számunkra, szeretett testvéreim, az Úrnak e minket hívó szavánál? íme, jóságában megmutatja nekünk az Úr az élet útját. (Prológus 8—20.)

A keresztény közösségi élet alapszabályai

Egymást a tiszteletadásban előzzék meg.

Egymásnak mind testi, mind lelki fogyatkozásait a legtürelmesebben viseljék el.

Senki se kövesse azt, amit maga számára hasznosnak ítél, hanem ami másnak az.

Egymást tisztán, testvéri szeretettel szeressék.

A fiatalabbakat szeresd.

Az idősebbeket tiszteld.

A civódást ne szeresd.

Kerüld a felfuvalkodást.

Ne légy irigy.

103