Teológia - Hittudományi Folyóirat 13. (1979)
1979 / 3. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE ZELK ZOLTÁNNAL - "Az ágak boldogsága" (Néhány gondolat a védettségről és a gyermeki boldogságról)
/ amikor vakmerőén, / dögszagú földbe búvá / sziklák és gyökerek közt / Zuglóig elcsobogtam, / mert I! mert II mert I! mert / csak itt lehetek Itthon! / Csak I! csak I! csak Itt!... (részlet) El kell még mondanom azt is, hogy nem hiszek, részvét esetében sem, az ösztönösség nélküli tudatosságban. Hadd mondjak el egy példát. Kamaszkoromban láttam, hogy felborult az utcán egy emberhúzta kézikocsi — a rendőr megütötte a szerencsétlen férfit. — Elöntött a részvét. Nyilván ösztönösen. Azután vált tudatossá, —• különben oly nagyon emlékszem erre a jelenetre, hogy hiszek benne, — befolyásolta, egy életreszólóan befolyásolta a szegények iránti forró érzésemet, egész gondolkodási módomat. Hadd említsem meg végül, — s ez egyre inkább ismertté lesz —■, hogy mostanában sok szép „istenes" verse lát napvilágot. — Hat éve beteg vagyok. Sokat fekszem. így született — a legjobban szeretem — verseskönyvem. Címe: Meszelt égbolt. Hogy mi történik a meszelt égbolt alatt? Háton fekve, a mennyezet nézése közben? ehhez befejezésül elmondom kurta versemet: Barátaim azt hiszik, hogy fekszem, nem tudják, már járni tanulok megadóan Isten oldalán. Sz. M. AZ „ÚJ ASSZONY" ÉS A „BETELJESÜLT KERESZTÉNY". VI. Pál pápa 1974. február 2-án kelt „Marialis Cultus" kezdetű apostoli iratában a Mária-hit ökumenikus szempontjait tartalmilag és tárgyilag sokkal inkább tekintetbe veszi, mint ahogy azt a külső szemlélő első tekintetre felismeri. H. Chavanne evangélikus teológus kifejezi reményét, hogy a Mária-tiszteletet a reformált egyházakban és a katolicizmussal való közösségben úgy fogjuk elősegíteni, ha Máriát új módon mint a hivő, a szenvedő, az Isten kegyelmét beíogadó ember példáját értelmezzük. A pápai buzdítás 2. része ezt a kérdést fejtegeti. — Az ember csak úgy kerülhet eleven kapcsolatba Máriával, ha Mária alakja nem csak tárgyilag és teológiailag fonódik össze Krisztus és a megváltás titkával, hanem ha Mária személyét felvesszük a keresztény élet egzisztenciális erkölcsi dimenziójába is, oda, ahol az embert személyként érinti meg Mária egyénisége és magatartása . .. Fogadjuk el Máriát a keresztény élet példaképének! — ez a felszólítás nem új a katolikus gondolkodásban. Minden nagy Mária-tisztelő hangsúlyozza ..., így például Clairvaux-i Szent Bernát egyik beszédében óva intette hallgatóit: „Ha Máriára, a Szent Szűzre gondolunk, akkor ne csak jámbor érzelmeket indítsunk fel magunkban, hanem alakítsuk át magatartásunkat és haladjunk előre életünkben.” A pápa a továbbiakban a Mária-tisztelet alapvető motívumát ragadja meg, amikor Máriát „új Asszonynak" és „tökéletes keresztény nőnek" nevezi. (36. pont) A pápa jelzi, hogy Mária mintakép jellegét új módon hangsúlyozzuk úgy, amint jobban megfelel korunk életérzésének: „Az egyház Szűz Máriát nem külső életvitelében ajánlja a híveknek utánzásra, még kevésbé azokban a társadalmi-kulturális körülményekben, amelyekben élnie kellett..., hanem inkább azért, mert saját konkrét életkörülményeiben is fenntartás nélkül és felelőssége tudatában teljesítette Isten akaratát, (vö. Lk 1,18)” (35. pont) ... A példakép csak ott hat, és csak ott lehet törvényesnek elismert, ahol az egyik személy belső magatartásával a másikat mint személyt szólítja meg ... Az ember személyes létét legmélyebben Isten-kapcsolata és Istennel való közvetlensége határozza meg. Mária a kegyelem Isten-kapcsolatát töretlenül és tökéletes módon úgy élte meg, hogy élete teljesen Istenre irányul, Isten töltötte be. Annak a nőnek, aki tökéletesen átadta magát az isteni kegyelem hívásának úgy, hogy a megtestesült Istenfiú test szerinti édesanyja lett, — abban a természet, a kegyelem, a teremtés és az isteni élet egységének léttani tökéletessége a legmagasabb egységben valósult meg. Mária megmutatja, hogy az Isten minden embert a vele való kegyelmi közösségre teremtett és egész létének értelme az Isten-közösség megvalósításában van. A Máriában megvalósult maradandó és egyetemes, személyes értékeket a pápai buzdítás a középpontba állítja: „Máriát Isten ezért adta példaképül a keresztényeknek, mert elfogadta Isten Igéjét, megvalósította a gyakorlatban, mivel cselekvését átlelkesítette a szeretet és a szolgálatkészség, így lett Krisztus első és legtökéletesebb tanítványa" (35. pont). Leo Scheifczyk 159
