Teológia - Hittudományi Folyóirat 12. (1978)

1978 / 3. szám - OLVASÓINK ÍRJÁK - Tanúságtétel, vallási élet. A keresztény tanúságtétel

kúak: aki nem olyan, mint mi, az nem azért más, hogy bosszantson minket, hanem mert azzá lett, ami. Ez pedig titok előttünk. Lehet, hogy saját maga előtt is. Híres — már-már hírhedt — vallási érzékenységünk legtöbbször értetlenséget, tudatlanságot és gőgöt takar. Van úgy is, hogy „dobálják” ránk a keresztet. Ezt nem lehet érzékenység nélkül fogadni, de ilyenkor érzékenységünk éppen a szenvedés elmélyítését szolgálja; olyan, mint sárga homok alatt a jó, fekete humusz, ebben kell a kínnak meggyökereznie. Krisztus érzékeny volt, de soha nem érzékenykedett; e kettő igazában ellentéte egymásnak. Inkább próbál­juk átélni annak a helyzetét, akivel szemben érzékenykedünk. Ez nem elvtelenség. Bízzunk abban, hogy a megbocsátás több, erősebb a visszaütésnél. Ne taktikából, még stratégiá­ból se tanúskodjunk, hanem mert nem tudunk nem-tanúskodni, ahogyan nem tudunk nem­nézni, ha egyszer szemünk van. Tanúskodjunk némán is, mint az elítéltek, „jóvátehetetlenül" s olyan csöndes konoksággal, ahogy a bűneink visszatérnek. S olyan emberien, ahogyan e visszatérést bánni szoktuk, magunk iránti szeretettel, a megbocsátást átérezve s derűsen, mert nincs az az igazság, amit hirdetni lehet gyász-komoran, és nincs az a hamisság, amit részben jóvá ne tenne az igaz mosoly, amivel kísérik. Különben is, van minek örülnünk: Jézus Krisztust elődeink „koronával fölérő” jutalomként tanúsították, örvendezve. Vasadi Péter Hogyan lehat a családot Jézusból kiindulva formálni? Több gyermeket otthon nevelő anyának nem az az igazi problémája, hogy sok a munka és kevés a pénz. Mindez átvészelhető, ha az emberben van belső tartás, erő, ami a családot mindig fenn tudja tartani. Segítő környezet és még oly segítőkész közösségek is, főleg anya­gi támogatást tudnak adni. Talán még a gyermekek időnkénti felügyeletét is vállalják. Mindez alig-alig érinti a lényeget. Megakadályozni, hogy az anya lelki-ereje fokról-fokra felőrlődjék, olyan segítő táplálékot nyújtani, ami képessé teszi őt magát, hogy a saját problémáit megoldja, ez az igazi támogatás. Jézus léte, élete, a Vele való kapcsolat ad lehetőséget a megoldásra. Azzal az egysze­rűséggel fordulok a rámbízottakhoz, ahogy Ű tanított minket. A nevelést nem a külső vi­selkedésen kezdem, előbb belső feltételt teremtek a pozitív kétoldalú kapcsolathoz. Jé­zusnak minden hétköznapi esemény alkalom volt a tanításra. Egy fügefa, a szűk kapu, egy vihar stb. A lelki érés érzelmek átélésével jön létre. A hétköznapok sokféle eseménye kínálja a megfelelő fejlődést elősegítő élményeket. A hitet nem oktatni kell hetenként két­szer, hanem élni a gyermekekkel együtt. Egyszer például be akartunk menni egy templomba. Az ajtó zárva volt. Három éves kisfiúnk így reagált: „Az Isten nincs otthon". Belekapcsolódva mondtam néhány szót a mindenütt Jelenlévőről. — Vagy: 10 éves kisfiúnk hirtelen a következővel lep meg: „Anyu! Nekem olyan rossz, hogy te meg fogsz halni”. De hiszen mi szeretjük egymást, a szeretet pedig nem hal meg. Mi is újra találkozni fogunk. Máskor vendég gyerek lakott nálunk tíz napig. Szombat este megkérdeztem, volt-e már elsőáldozó? „Nem. Mi az?” — hangzott a válasz. A gyerekeink egymást túlkiabálva ma­gyarázták meg neki. Amit akkor mondott, azóta is hallom magamban: „Beszélj nekem még a Jézusról, mert ez engem annyira érdekel!" A családban együtt nevelődünk szülők és gyerekek. Mindennapos feladatunk, hogy előbbre jussunk az önzetlenségben. Saját kívánságainkat összehangoljuk mások kívánsá­gaival. Az alkotó érzelmi erők kibontakozását gátolja a szeretetlenség minden formája; a gyűlölet, a bizalmatlanság, irigység, féltékenység, önzés. — Sokszor átéljük, milyen nehéz utat találni egymáshoz. Előzékenyen kivárni a pillanatot, mikor megnyílik, befogadóvá vá­lik valaki. Meghagyni az első lépés szabadságát, érvényesülni engedni az egyéniséget. Közben erősíteni az igazi értékeket, amik szívből jönnek, szeretetből fakadnak. Őszintén élt életünk még szavak nélkül is szeretetre taníthat. Jézus az egyetlen, aki képes átalakítani az emberi szív mélyét, hogy azt az önmagunkat is meghaladó erőt adhassuk a mieinknek, ami a legjobb bennünk. Kereszty Kornélné Vallásos szemlélet és magatartás A vallás természetfölötti hatásait most nem érintve —, funkciójában nagyon is az em­ber világához tartozó kategória. Megszentelődésünk folyamata időben és térben a termé­szetes lét síkjai közt feszül. Úgy is mondhatnánk: Isten országa bennünk van, lehetőségeink megvalósításában. Az eszménykép a megtestesült Ige, akiben az emberség teljessége la­kozik, s akivel Isten népe közösségében egy test vagyunk. Ami ezen túl van, Isten, a tiszta 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom