Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)

1977 / 1. szám - FIGYELŐ - Széll Margit: Pályaválasztás - hivatásból

tak, szakértővel nézessük meg, állíttassuk helyre. Népünk vallásos érzésének, szent-kul­tuszának beszédes emlékei ezek. Idősebb híveink közül többen szinte kime­ríthetetlen kincsestárak a régi szép imádsá­gok, énekek, szokások terén. Őket is érdemes meghallgatni magnetofonnal, ceruzával a ke­zünkben. Imáik, énekeik a liturgia és a para- liturgia gazdag változatait mutatják be, amint erről Erdélyi Zsuzsa nemrég megjelent értékes könyve, vagy az eredményes ének szöveg és dallamgyűjtők, illetve Bálint Sán­dor munkássága beszédesen tanúskodik.12 Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta már fen­tebb említett felszólalásában a magyar hier­archia vezetője: az egyháziak „ugyanúgy nyújtanak eligazítást a népszokások, népi archaikus imák, dallamok feltárásához".13 A híveink kezében forgó ima- és énekesköny­vek, bibliák, kalendáriumok, legendásköny­vek is megőrzést érdemelnek. Akik megtették, azok tanúsíthatják, meny­nyire megéri a fáradságot a templomok, plé­bániák padlásán, raktárában körülnézni. Már sok értékes alkotás, például középkori szobor, kép stb. került elő az ilyen lomtárak­ból. Ne tékozoljuk el ezeket a kincseket az un. műkereskedőknek. A pap tevékenységét a goethei mondás igazsága vezesse: nincs úi, csak örök új van, mely a régiből táplálkozik. Ennek a régiből táplálkozó örök újnak házunktáján történő megőrzése, feltárása és feldolgozása köteles­ségünk, amit nem háríthatunk át senkire, ne­künk magunknak kell elvégeznünk. Jegyzetek: 1. Zsinati liturgikus konstitúció, 1963. dec. 4. 129. és 123. pont — 2. A Ha­zafias Népfront VI. kongresszusa. Vitaanyag: A népfront művelődéspolitikai munkásságá­nak feladatai. 1976. ápr. 4. o. — 3. Liturgi­kus Konstitúció 124. pont. Egyházi épületek és műtárgyak gondozása. Bp. 1971. Képző- művészeti Alap. — 4. U. o. 124. pont. — 5. U. o. 126. pont — 6. Töltési Imre: A hon­ismereti mozgalom. Vigilia, 1971. 810—814. o. — 7. Lásd 2. jegyzetben idézett vitaanyag 6. o. — 8. Vanyó Tihamér: A plébániatör­ténetírás módszertana. Regnum, 1940—41. 3—64. o. Különlenyomat: Pannonhalma, 1941. 9. Új Ember, 1976. szept. 26. 1. o. — 10. Radó Polikárp: Nyomtatott liturgikus könyve­ink kézírásos bejegyzései. A Pannonhalmi Fő­apátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/43. tanévre. Pannonhalma, 1943. 319— 429. — Országos Széchenyi Könyvtár kiad­ványai 19. — 11. Temetőkert. Bp. 1972. Me­zőgazdasági Kiadó — 12. Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtöt lépék. Bp. 1976. Mag­vető — Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Bp. 1973. Szent István Társ. — 13. Új Ember, 1976. szept. 26. 1. Kovách Zoltán PÁLYAVÁLASZTÁS - HIVATÁSBÓL Az elmúlt évvégi statisztika szerint Buda­pest egymillió háromszázezer dolgozója kö­zül közel félmillió munkahelyet, illetve fog­lalkozást változtatott. Ebből az adatból kü­lönösen kiemelkedik a fiatalok arányszáma, annak ellenére, hogy társadalmunk a pálya- választási előkészítés nagy részét magára vállalta. A továbbtanulási lehetőségekről és a betölthető pályákról évente pályaválasz­tási tanácsadót bocsátanak ki. A fiatalok már tanulmányaik során közvetlen kapcso­latba kerülnek a munkával: szakmai gya­korlatot, nyári idénymunkát végeznek és a különböző munkahelyek meghívják az érdek­lődőket. Mi az oka annak, hogy mégis ilyen választási bizonytalanság észlelhető? — Ál­talánosságban azt mondhatjuk, hogy a pá­lyadöntés előtt állók, sőt még a több éves pályakezdők sem tudják maguknak elég vi­lágosan megfogalmazni lelkűkből feltörő vá­gyakat. Azok, akik képességeik tudatában vannak, sem látják miként kell és lehet azo­kat reális összhangba hozni a kínálkozó le­hetőségekkel. Ma a lélektan, a pedagógia és a szocio­metria végzi a képességi és alkalmassági vizsgálatokat. Nagyszámú felmérések alap­ján közzétették a leggyakoribb pályaválasz­tási indítékokat, azok lelki összetevőit, hogy ezzel a pszichológusnak, a nevelőnek, a nem szakembereknek és maguknak az érdekeltek­nek is eligazítást nyújtsanak. A munkába lé­pők sorsának és jövőjének súlya — így nem­csak a hivatásos tanácsadókra. — hanem mindnyájunkra, ránk keresztényekre is nehe­zedik, akik a munkában való helytállást, a rendezett életet és hazánk felvirágoztatá­sát akarjuk elősegíteni. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa olyan hosszútávú feladatot tűzött elénk, amely csak fokozatosan elmélyülő együttmű­ködéssel valósítható meg: „Az emberek bol­dog és kiegyensúlyozott magánélete nem­csak megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés­től .. . hanem az erkölcsi normák ... a társa­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom