Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)
1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Aubert, Jean-Marie: A keresztények küldetése a világban
gyűlést tartottak, jótékony adományokat adtak. A zsinat 14. fejezete kimondja, ha valaki papjainak és társainak engedelme nélkül elhagyja a közösséget, fizessen tíz pénzt kezének megváltásáért, mellyel testvériséget ígért.16 Ügy látszik valamilyen kézmozdulattal ígértek testvéri hűséget (fraternitatem promisit). A közös gyűléseken szeretetlakoma is volt. A zsinat 39. fejezete meghagyja, hagy az apátok és szerzetesek ezen ne vegyenek részt, hanem a fölajánlott ajándékokat vigyék a kolostorba és ott igazságosan osszák el.1' Szent László más téren is ennek a vita-evangelica szellemében megújuló egyházi iránynak nyitott utat. Azt mondtuk „utat nyitott", mert józanul mérlegelve a helyzetet, óvakodott attól, hogy sokat markoljon és keveset fogjon. Korigény lett, hogy az invesztitúra helyett kánoni választás legyen. A választás megállapodott egyházi szervezetet és békés állapotokat tételez fel, amely nem mindig volt meg Magyarországon. Ezért szent László úgy látta, hogy ezzel még várni kell. Ténylegesen csak utódja, Kálmán jelentette be 1106-ban a guastallai zsinaton az áttérést az invesztitúráról a kánoni választásra. — Ugyanilyen fokozatosság volt a coelibatus törvényének érvényre juttatásában is. A szabolcsi zsinaton megkezdődött a kirívóbb visszaélések megrendszabályozása. A törvény teljes végrehajtása a II. esztergomi zsinaton, 1112 körül történt meg. A jóért való lelkes buzgóság érezhető ki a szabolcsi zsinat 4. fejezetéből: Ha valamely érsek vagy püspök figyelmen kívül hagyná a zsinat végzéseit az egyháziak házasságával kapcsolatban és nem intézkedne a szabálytalanság megszüntetéséért, állítsák a király és a többi püspök együttes ítélőszéke elé.16 1095-ben tevékeny alkotó munka közben ragadta el a halál szent László királyt. Ö, a szám- űzőt; Koppány- és Vászoly-utód fejezte be szent István államszervező művét, és a szintén tovább fejlesztett egyházi szervezetben utat nyitott a megújuló vallásos buzgóságnak. Ilyenkor döbbenünk rá, hogy az emberi tervezések és aggodalmak milyen törékenyek. Isten tud görbe vonalakkal is egyenesen írni! — Amint a kortársak is megérezték, hogy László Isten eszköze, a keresztény hit nagy tanúságtevője volt, az még nyilvánvalóbb lett a következő századokban. A növekvő értékelés, és a mind jobban terjedő tisztelet szavát hallgatta meg III. Cölesztin pápa, amikor 1192-ben László királyt a szentek sorába emelte. JEGYZETEK: 1. Karácsonyi 1.: Szent László király élete, Budapest, 1926. 95. — 2. A dukátus eredetére és történetére lásd: Kristó Gy.: A XI. századi hercegség története Magyarországon, Budapest, 1974. — 3. Győrfty Gy.: István király emlékezete, Budapest, 1971. 9. — 4. Kristó Gy.: Megjegyzések az ún. pogánylázadások kora történetéhez, Szeged, 1965. — 5. uo. 48. — 6. Kardos T.: Drámai szövegeink története a középkorban és a renaissance-ban, 32. — 7. Kristó Gy.: A XI. századi hercegség, 87. — 8. U. o. 70. — 9. Bunyitay V.: A váradi püspökség története, Nagyvárad, 1883. I. 34. — 10. Hómon B.: A zágrábi püspökség alapítási éve, Turul 28/1919/100. —11 .A.Theiner: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia, Romáé, 1860. I 85 — 12. uo. II 491 — 13. Sancti Gerardi scripta et acta. Ed. I. de Batthyan Albo-Carolinae, 1790. pg. 98—99. —14. A vita-apostolica-mozgalomról a 11. században, lásd: H. Jedin, Handbuch der Kirchengeschichte, Freiburg, 1973. 111/1. 515.— 15. Idézve: Szilágyi S.: A magyar nemzet története, Budapest, 1896. II. 148. után. — 16. Corpus lurius Hungarici, Budapest, 1899. I. 5. A törvény helyes szövege a lap alján az (5) jegyzetben közölve! — 17. uo. 62. — 18. uo. 50. Jean-Marie Aubert A KERESZTÉNYEK KÜLDETÉSE A VILÁGBAN Az itt közölt tanulmányt, az egyház és a világ elszakadásának és újratalálkozásának történeti áttekintését, Jean-Marie AUBERT, a Strasbourg-i Katolikus Egyetem erkölcsteológiai professzora küldte személyes köszöntésével a tízéves TEOLÓGIA Olvasóinak. J.-M. Aubert 1916-ban született La Muy-ben (Franciaország). Teológiai tanulmányai közben a németek elhurcolták, öt évi togság után kiszabadulva, 1946-ban pappá szentelték. További teológiai tanulmányait Toulon-ban, Rómában és Strasbourg-ban végezte. Erkölcsteológiát tanított Marseille-ben, a párizsi Institut Catholique-ban, majd jelenleg Strasbourg- ban. Erkölcsteológiai műveiben korunk aktuális társadalmi kérdéseit dolgozza fel világos stilus'll