Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)
1976 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Félegyházy József: Rákóczi életstílusának spirituális vonásai
sait, derítsd föl vakságát, engedd, hogy a Te aklodba vezethessem a földön és egykor a Te országodba léphessünk be választottaid közé”25. 1717 Nagyboldogasszony ünnepét még Grosbois-ban akarta eltölteni. Előtte nyolcnapos lelkigyakorlatot tartott, melynek befejeztével ezt írta: „Egyedül Te tudod, Uram, mily boldogan töltöttem e nyolc napot! Tudod, mi történt ezalatt közted és köztem; dicsérjenek mindörökké valamennyi szenteid és magam is, féreg és hamu, a rám halmozott kegyelmekért, s lelki vigasztalásokért és azon erőért, mellyel megacéloztál akaratod követésére". Törökországhoz fűzött politikai tervekből semmi sem lett, azaz rodostói internáltságra változott. A fejedelem szerzetesi napirendet szerkesztett a maga és házanépe számára, melynek megtartását szigorúan megkívánta, elsősorban maga adván arra jó példát. Rodostóban kápolnát rendezett be, melyet a Boldogságos Szűznek, a Magyarok Védasszonyának ajánlott. A kis háziszentély a benne őrzött Oltáriszentséggel napjában legalább kétszer látta őt imában elmélyültem reggel, amikor napi miséjét hallgatta, és délután, amikor magánimáit, elmélkedéseit végezte. Ezek az áhítatgyakorlatok képezték napja egy részét, míg a nap többi szakát az étkezéseken és a pihenő beszélgetéseken, társalgáson kívül fizikai munka (faeszter- gályozás) és szellemi tevékenység, könyvei írása töltötte ki. Istenhez fordulásának leghűbb tükörképe Vallomásai, de hasonló megnyilatkozások olvashatók többi vallásos műveiben is. Rodostói íróműhelyéből került ki a latinul és franciául megírt „Aspirationes principis christiani” (Egy keresztény fejedelem áhitásai). Egy méltatója, Zolnai Béla szerint Rákóczi komor lirizmusának hullámai e könyv áhításaiban, fohászkodásaiban, röpimáiban csapnak a legmagasabbra. Itt ontja vezekelve üdvös könnyek árját, fürdeti egykor bűnöktől szennyezett lelkét a bűnbánat és fájdalom patakjában. Gyönyörködik a testi kínokban, szenvedésért könyörög Istennek, égbe kiált a siralom völgyéből. „Bűnbánati énekek végeszakadatlan sorozata ez a könyv ... A zsoltárok inspirációja és a megigazulás élménye költővé avatják a száműzött hadvezért”. Rákóczi e könyvével kapcsolatban kell említenünk könyvtára egynémely darabját, melyeket írásaihoz felhasznált. A Szentírásnak nála tapasztalható átfogó ismeretéhez a szentkönyveknek állandó forgatása mellett hozzásegítette Calmet biblikus tudósnak akkor teljesen modern, Rákóczi párizsi évei alatt megjelent, 26 kötetes, a Szentírást magyarázó klasszikus műve26. Sok ihlettel szolgáltak szent Ágoston Soliloquiai, Kempis Imitatio Christi-je, Nagy szent Teréz önéletírása francia fordításban, Bossuet „Étévations"-ja, a janzenizmussal gyanúsított Bona kardinálisnak „égbevezető munkái”27; Pascaltól nemcsak a sok vallásos-szellemes aforizmát tartalmazó „Gonc/o/afolí"-at28, hanem a jezsuitákat támadó „Vidéki leveleket" is29 olvasta. Rákóczi politikai belátása, de vallási téren is megmutatkozó türelme már a szabadságharc idején is megértést mutatott a más felekezetű keresztények felé. Rodostóban forgatta Re- naudot művét, melyben kimutatja, hogy a szentségtan elméletben és gyakorlatban megegyeznek a keleti egyházak a római egyház dogmatikai tanításával és gyakorlatával. Ebből születik meg Rákóczi tétele: a görög, az örmény és a latin vallás ugyanazon egy vallásnak széttöredezése. Rákóczi a rigoristább lelkiséget keresve, nem vonhatta ki magát a franciaországi janzeniz- mus hatása alól. Ismerte, olvasta Jansenius püspök „Augustinus”-át, Ricaut és Verbot indexen levő könyveit. Ellenségei nem is késlekedtek bevádolni őt janzenizmusáról. De Róma perai delegátusának figyelmeztetésére igazolta igazhitű katolicizmusát. Ő „a szentek útjait járta, életiránytűjét mágneses viharok nyugtalanították, de kanyarogva is biztosan haladt az égi cél felé”30. Róma ellen irányuló érzület nem fedezhető fel írásaiban, sőt ennek az ellenkezője áll. „Vallomásai” végén Istenhez fordul alázatos szívvel és pontról pontra hitvallást tesz a janzenista tételek ellen, megtagadja a „gratia efficax” janzenista értelmezését, s a szabadakarat egyháztanította hívéül szegődik. Remeteségében fogant írásainak szemlélete egy középkori emberé, aki bűnbánóan meghajtja fejét Isten és az egyház irányító hatalma felé. Rákóczi vallásos tarta'mú írástermékei közé tartozik Áldozási Könyve (latin nyelven). 31 áldozás előtti és utáni imát tartalmaz a hónap minden napjára, azonkívül néhányat az egyházi év kimelkedő időszakaszaihoz, nagyobb ünnepeihez és a leikéhez közelebb álló szentek ünnepeire. Egyes helyek istenvágyat tükröznek, másutt Kempis eucharisztikus imáinak utóérzései mutatkoznak, de használta Lercari, korabeli jezsuita író munkáját is.31 Az uralkodásról-hatalomról írt francia nyelvű Rákóczi-mű (Traité de la puissance) történet- szemléletével ismertet meg. Ennek teocentrikus, istenközpontú, biblikus-teológiai irányára már az is garancia, hogy ez írását Bossuet 1709-ben megjelent történetfilozófiája inspirálta32. Politikai és morális végrendelete című francia nyelvű munkájának kerete intelmek fiaihoz, ahogyan szent István is megírta politikai tanítását szent Imréhez. Tárgyalja ebben a keresztény ember erkölcsi és társadalmi kötelességeit önmaga és embertársai iránt. — Külön is írt végrendeletét így fejezte be: „A római katolikus egyház hitében akarok meghalni. Hiszem 141
