Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)
1976 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Félegyházy József: Rákóczi életstílusának spirituális vonásai
fogadása (ereklyéket is kap tőle) és a Januarius-csoda látása Nápolyban, segít valamit megingott vallási egyensúlya helyreállításában. Amikor a gondtalanabb évek után rádöbben nemzeti elhivatottságára, előtörnek lelke mélyének vallásos energiái. Meggyőződése, hogy a nagy vállalkozáshoz Isten segítségére van szüksége. Az ő nevében kezdi a nagy művet, a felkelés kibontott zászlaja a három nagy eszme és cél feliratát lobogtatja: ISTEN, HAZA, SZABADSÁG! (Cum Deo pro Patria et Libertate!) Előbb a maga számára szerkesztett, később a hadsereg számára is átírt, kinyomtatott és terjesztett imával könyörög Istenhez: „Ismerjük, Urunk, mindennapi vétkeinket, kikkel Téged megbántván méltán tapasztaljuk ostorodat. . . Mindazonáltal tekints a nyomorúságok tengerében siránkozó népedre; ...s minthogy elménket szabadulásunk igyekezetére méltóztattad megmozdítani, cselekedeteinket igazgassad, karjainkat erősítsed, hogy akaratodat mindenben követhessük .. . Táborunkat... ellenségeinknek leselkedéseitől oltalmazzad, kergesd el strázsálóinknak álmaikat. . . Legyen a Te angyalod őrizőnk .... ki az ágyúknak és puskáknak golyóbisit elszélessze .. .”15 Nagy körültekintéssel igyekszik megelőzni a háború erkölcsi kártevéseit. Ismeri annak erkölcsromboló hatását, a vad ösztönök elszabadulását, mindennemű kártevést, rablást, gyújtogatást, emberölést, fajtalankodást, istenkáromlást. Intézkedéseket tesz e bajok elhárítására. Többször bocsát ki rendeletet az istengyalázó káromkodások ellen, melyeket úgy ítélt meg, hogy azok „Istennek bosszúságára és nemzetünknek minden nemzetek között való gyalázatára szolgálnak”16. 1705. december 11-én rendelkezést juttat el az ezredparancsnokokhoz, melyben felpanaszolja, hogy „a nemzetünkben eláradott buzgóságtalansággal ... Istenünknek haragját felingereltük", miért is előírja, hogy „az isteni tiszteletnek kinek-kinek hitvallása szerint való folyamatja hadaink között megszűnés nélkül gyakoroltassék”17. Rendszeres tábori lelkészi állásokat szervez. A lelkésztől elvárja, hogy „mind tanítása által, mind kegyes élettel és példaadással a vitézlő rend a kegyesség követésére indítassék és az isteni tisztelet minden napon az anyaszentegyház bevett szokása szerint gyakoroltassék”. Maga mellett állandóan tábori lelkészt tartott, akinek — amikor csak tehette — napi miséjén jelen volt, a szentségekhez gyakran járult, minden fontosabb döntés előtt imába mélyül- ten megvilágosításért könyörgött. * * * Rákóczi vallásos irányú írásműveinek legjelentősebbje a Confessio Peccatoris (Egy bűnös vallomása)18. S mert kifejezetten említi, hogy szent Ágoston Confessiones-e ihlette könyve megírására19, elkerülhetetlen kettejük viszonyának megtekintése. Nyugat legnagyobb egyházdoktora, Ágoston, említett művében élet- és lélekrajzot ad, megsíratja korábbi tévelygéseit, erkölcsi bukásokkal terhelt életét és megtérésével megszerezve lelke egyensúlyát, himnuszos szárnyalással dicsőíti Isten nagyságát és jóságát. E műve másfél évezred során, több hasonló jellegű írásmű ősmintája lett, sokakat indított hasonló élet-megnyilatkozásra. Említhetjük közülük Paulinus dél-franciaországi költőt (f 460 k.), akinek hexameterekben megírt Eucharisticos-a hálaadással telt önéletrajz. — Ennodius házasságkötése előtt felbontja az eljegyzést, pappá lesz, majd Pavia püspöke (f521), műve az Eucharisticum de vita sua, gyónásszerű önéletrajz. — A 14-ik század kezdődő reneszánszának idejében megnövekszik szent Ágoston hatása. Ez feltűnő mértékben mutatkozik meg Petrarcánál (f 1374). Szent Ágoston vallomásos lélekrajza tükröződik vissza „De contemptu mundi" című munkájában. Párbeszédes partnerének magát Ágostont teszi meg, aki mint az ő megszemélyesített lelkiismerete jelenik meg, úgy váltván szót a világ múlandóságáról és hiúságáról, hogy közben bemutatja a maga belső lelki fejlődésmenetét; az ágostoni őszinteség mellett itt már megjelenik a reneszánsz írásmodorának póza is20. — A középkori német misztikusok közül a domonkosrendi Seuse Henrik (f 1366) „Exemplar” című műve is erős szentágostoni hatással mutatja be saját belső lélekformálódását. — Avilai szent Teréz „.önéletrajza" is e sorba tartozik; lelkiéletének misztikus fejlődése a temperamentumát jellemző imák, fohászok, kifaka- dások patetikus felkiáltások kíséretében tárul elénk, sokszor lázasan egyenetlen lírai előadásban (f 1582). Szent Ágostont az önvallomások tekintetében leghívebben Rákóczink követte: az irodalmi forma, szerkezet, kivitelezés, teológiai nézetek, fogalmi, sokszor szóbeli kifejezések alkalmazásában is. A könyv belső tartalmát azonban teljesen saját életeseményei és lelki fejlődése képezik. Bűnbánata és élete Isten felé fordításának hitelét ő is a szentágostoni teljes őszinteség és az önmagával szemben való kérlelhetetlen tárgyilagosság alkalmazásában látja biztosítottnak. Szent Ágostont a bűnből való kiemelkedés ösztönözte Vallomásai megírására. És Rákóczit? Mert megtérésre bűnnel terhelt embernek van szüksége. Voltak-e nála előzetesen súlyosabb 139
