Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)
1975 / 1. szám - FÓRUM - Kerekasztal beszélgetés a házasságról
súlyosabbnak tartom viszont a közönyt, amikor ti. nem is érdekli már egyik házastársat a másik. PÁL: Én a válások okát a házasságok szerkezetének felépítésében látom. A házasságnak több szintje van, és nem mindegy, hogy ezek közül melyik dominál. Például lehet olyan kapcsolat, amely csak gazdasági, tulajdonképpen valamiféle munka- megosztási forma, mondjuk a férfi kapál, az asszony meg főz és így élik le az életet. Az ilyen érdekközösség nem stabil, mert nincs lelki-szellemi szintje. Ha csak erre alapozódik a házasság, könnyen felbomlik, mihelyt változnak az idők. ISTVÁN; Én másban látom az eredendő okot. A válás az önzés intézménye. A párból az egyik jobban szereti a másikat, a másik ezt észreveszi, kihasználja, ami odáig fajul, hogy szakítanak, amikor a másik már nem tűri ezt. CS-NÉ: Sok függ attól, milyen volt a környezet, amiből kiindultak. Lehet, hogy mások voltak az elvárások a környezetükben. Más-más erkölcsi normákat hoznak magukkal. Akarva-akaratlan, bizonyos fokig szülői mintát követnek — vagy tagadnak — már párválasztásukban és házaséletük formálásában is. Van, aki „kötött programot", van, aki nem-kötöttet hoz magával a hűség tekintetében. Mindez szerepet játszhat a házasok közti konfliktusok kialakulásában. Ami nem jelenti azt, hogy türelemmel, megértéssel nem lehetne áthidalni még a legveszélyesebbeknek tűnő ellentéteket is. ZOLTÁN: Szerintem a válások egyik alaptípusa — talán 80%-ban — az, hogy valaki eleve úgy indul neki: ha nem sikerül, majd másikat keresek. Egész sorozat alc- kulhat így ki. A hiba nyilván az illetőben van. Aki nem próbálja alakítani a másikat, hanem a könnyebb utat választja — újat keres —, az ebbe a maga ásta verembe fog esni. Akiben igazán benne él a vallásos szemlélet, abban ez nem alakulhat ki. Tudatosan nem is törekedhet arra, hogy elváljon. Tudja, hogy ha az Egyház még egyszer nem esket, akkor az már nem tökéletes állapot, ezért soha nem is lehet már teljesen boldog. Nem azt keresi, hol fedezhet fel hibát, hanem hogy hogyan tudnák az esetleges hibákat átalakítani. JÁNOS: Azt hiszem, itt az okok között kell említenünk azt az alapvető szemléletet is, amely egyszerűen áthatja ma az embereket — sokszor, sajnos, a tévét vagy a sajtótermékeket is: azon „sikk" viccelődni, milyen nyűg a házasság. Úgy vagyunk vele, mint a közlekedéssel: mindenki szidja, de csinálja. CS-NÉ: Nem szóltunk még arról a válást előidéző tényezőről, amely pedig talán a legnehezebben védhető ki: a harmonikus házasságba betolakodó harmadikról. Férfi ritkán bont meg házasságot, mert ha ki is kezd férjes asszonnyal, nem szeret bonyodalmakba keveredni. A „harmadik" tehát legtöbbször nő és lány, aki, miután nem talált párra, a másikét akarja elvenni. Ez ellen a „bontó tényező” ellen általános orvosság nincs, mindenki csak saját belső ereje szerint és a másik előtt mindent őszintén feltárva tud védekezni. MÁRIA: Tudok olyan esetet, amikor a válás feltétlenül indokolható. Ha a szülők nem élnek példamutatóan, a gyerek életét is pokollá teszik. Ilyen esetben a válás a gyerek érdeke is. CS-NÉ: A válás lehet egyik vagy másik fél érdeke, de sohasem lehet a gyermeké. Kisgyermek kortól édesszülei jelenlétét érzi és tartja természetesnek. Bármilyen jó nevelő-szülőt is kap, „édesnek" sohasem fogja érezni. Mindkét szülő jelenléte ugyanúgy fontos a személyisége kifejlődéséhez, tehát az apa is, nemcsak az anya, különben egész karaktere féloldalas lesz. A gyermeknek tehát nem a válás, hanem a házasság belső rendezése az igazi érdeke. ZOLTÁN: Ezt legmesszebbmenőkig vallom magam is. Ismerek olyan iskolát, ahová javarészt elvált szülők gyerekei járnak. A 16 éves fiút az anyja keresi, mire az odaveti neki: kicsoda maga? Pedig tudja, hogy az anyja. Az a maximális elembeitelene- dés, amit a szülők válása okoz, fantasztikus. Csak nézzétek meg az Idegen arcok c. filmet. Ilyenek járnak ebbe az iskolába. Mint akiknek minden mindegy. Nincs bennük kötődés, érzelem. Mindez a szülők nemtörődömségének eredménye. GÁBOR: Azt hiszem, ezekből a negatív példákból láthatjuk igazán, milyen értékeket kell védelmeznie az igazi keresztény házasságnak: a férj és a feleség, a szülők és gyermekek közötti szeretetkapcsolatot, amely a személyiségfejlődésnek és töretlen továbbfejlődésének, kiteljesedésének is legoptimálisabb légköre. Cs. G. A bánat ereje világtörténelmi. Megakasztja a gonosz okszerűségét. Széttépi a szerencsétlen összefüggéseket és új kezdetet indít el. A bánatban az ember megújítja legmélyebb létalapját, kimossa belőle a mérget és így más emberként fordul az új jövő felé. (Max Scheler) 43
