Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)
1974 / 1. szám - FIGYELŐ - Kapótsy Béla: Kit öl meg az öngyilkos?
6. Az öngyilkossági gyakoriság változása nem és kor szerint Az öngyilkosságok „demográfiai jellegzetességének" lehet nevezni, hogy az nem és kor szerint jelentősen változik. Férfiak sokkal több öngyilkosságot követnek el, mint a nők, viszont a nők több öngyilkosságot kísérelnek meg. Férfiaknál az öngyilkossági arányszám emelkedik a korral: a serdülő korban igen alacsony, majd egyre nő, amíg végül az öregeknél igen nagy probléma lesz. Náluk főleg az ötvenes évek — s az azután következők — a veszélyes korcsoport. Nőknél ez az arányszám kicsit másként alakul. Serdülő korban alacsonyan indul, de az a korral szintén nő, amíg az a késő negyvenes, korai ötvenes években éri el a legmagasabb pontot, majd utána csökken. Cseh-Szombathy László jelentős tanulmánya „Az öngyilkosság társadalmi jellege" cimmel a Demográfia folyóiratban 1962- ben11 jól mutatja magyar vonatkozásban a nem- és korspecifikus öngyilkossági kor- megoszlást. Egyik táblázatából láthatjuk, hogy amíg a 19 évesek és ennél fiatalabbak között az öngyilkosságok megoszlása 1959/1961-ben 5,2% volt (mindkét nemre), addig az 50 évesek és ennél idősebbek között 49,9% volt (szintén mindkét nemre)12. Ugyancsak ő állapította meg, hogy „Magyarországon a 70 éven felüliek korcsoportjában 1959—61-ben az öngyilkossági arányszám négyszerese volt a 15—19 évesek arányszámának és több mint két és félszerese a 20 és 40 év közöttiek arányszámának”13. 7. Az öngyilkossági gyakoriság változása a családi állapot szerint Talán e két tényező szoros összefüggése a legkevésbé ismert a tájékozatlan közönség előtt. Pedig az öngyilkosság megelőzése — vagy megelőzhetősége — szempontjából ez a legfontosabb, hiszen a család, mint intézmény, életbentartó intézménynek is tekinthető, ha az öngyilkosság problémájáról beszélünk. A szuicidológia nagy tekintélyű francia személyisége, E. Duik- heim már beszélt a családi kapcsolatoknak fontos védelmező szerepéről S ismeretes, hogy a nőtlenek, hajadonok, özvegyek és az elváltak öngyilkossági arányszáma sokszor kétszer, háromszor, vagy még ennél is többször magasabb, mint a házasoké. Cseh-Szombathy erre vonatkozóan kidolgozta magyar vonatkozásban a standardizált öngyilkossági arányszámokat családi állapot szerint, amely a fenti megállapítást meggyőzően dokumentálja.1,5 De nemcsak számadatokkal igazolta, hanem elvi megállapításként mondta ki, hogy „a családi állapot feltétlenül befolyásolja az öngyilkosságok bekövetkezésének valószínűségét”15 és hogy „az öngyilkosságok gyakoriságában a családi állapot szerint mutatkozó különbségek jellemzőek".16 Különösen a fiatalok és a fiatal házasok részére hozzá kell tenni, hogy a házassági intézménynek valóban életfenntartó, életmegóvó szerepe van mind a szülőkre, mind a gyermekekre nézve. S igen jelentős, hogy a válás milyen nagyon káros. A gyermek- áldás talán akkor érik ilyen formában kifejezetten áldássá, amikor a szülők — öreg korukban — éppen ilyen életfenntartó, életmegóvó erőkre szorulnak. Mert kitől — vagy kiktől — kaphatnák is meg azt, ha fiatal korukban oly könnyen lemondanak a gyermekről, vagy addig halasztották azt, amíg a gyermektelenség megpecsételte életük tavaszát, nyarát, őszét. Életük telén így az örök életre kiható emberi tragédia kísértésével egyedül kell szembenézniök. Itt válik világossá a legnagyobb keresztény erény, a szeretet jelentősége társadalmi vonatkozásban is, amint a szuicidológia és a népességtudomány is így nevezi ezt az alapvető emberi szükségletet. A nemrég megjelent írás Pünkösti Árpád tollából szintén kifejezetten hangsúlyozza a család intézményének fontosságát és említi „a szeretet társadalmi jelentőségét”.17 8. Szempontok az öngyilkosság ellen és az öngyilkosság megelőzésére E sorok írója még emlékszik a 40-es években játszott pesti filmre, amelynek címe magyar fordításban ez volt: Amiről nem beszélünk. A film a nemi betegségekről és az ellenük való védekezésről „beszélt". Ugyanígy örvendetes, hogy ma szerte a világon — és Magyarországon is — nyíltan beszélnek az öngyilkosság problémájáról. Mert ez mindenütt társadalmi, nemzeti probléma, elsősorban a megelőzés terén. Ez hívta — vagy majd hívja — létre az öngyilkosságot megelőző központokat, az egyetemeken a szuicidológia tanítását, az általános orvosok és az egészségügyi személyek kellő oktatását az öngyilkosság megelőzésére, a szuicid személyek segítésére, — azaz az egész társadalom lelkiismeretének megmozdítására. 9. Kit is öl meg az öngyilkos? A hátramaradottak között főként az öngyilkos házastársát érinti legerősebben a tragédia. A szégyen és a vélt vagy valósá58
