Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)
1974 / 2. szám - FIGYELŐ - Hogy a közönségből valóban közösség legyen (A budapesti Szent Imre plébánia munkaközössége)
szőr is főtémája legyen a szentbeszédnek az egyházi közösség és annak élete. Jól kiaknázandó lehetőség, hogy az igeliturgiába a miséző pap mellett lehetőleg minél többen kapcsolódjanak be: felolvasók, zsoltárénekilő gyermekek. A szentbeszédeknél lehet kis életképet, dramatizált jelenetet beiktatni, ami nemcsak rendkívüliségével hat, hanem mint közösen létrehozható „szereplés", feltétlenül mélyíti az egymás iránt érzett érdeklődést. Templomunkban eredményesen alkalmazzuk a diákmisék kötetlen ünneplését. Eszerint például mindjárt az oratio után kezdődik a szentbeszéd, közbeiktatva a szentlecke és evangélium olvasása, zsoltárénekiléssel. A diákmisék azt célozzák, hogy a résztvevő gyermekek és fiatalok átéljék a keresztény közösség, összetartozás örömét. Ennek elsődleges létrehozója maga Jézus. A szülők és hitoktatók feladata, hogy a most is élő Jézus eljövetelét tudatosítsák a jelenlévőkben. Az Ö kedvéért kell, hogy jöjjenek, hogy jól érezzék magukat, magukénak érezzék azt, amit tesznek: lelkiismeretvizs- gálat, hálaadás gondolatai, szentlecke, közös könyörgések. Csellekmények: kenyér és bor oltárhoz-vitele, perselyezés, békejobb- nyújtás: testvériség. A nagyobb lányok feladata, hogy egészen kis gyermekekre felügyeljenek külön teremben, míg a többiek szüleikkel a diákmisén vesznek részt. Gyakori a beat-mise. Nagyobb ünnepeken kórus-előadás jelleggel, de rendszeresen minden második vasárnap — SZVU énekekkel váltogatva -— népi beat: az egész templom énekli, a zenekar és az előénekesek is a gyermekek mellett állnak, vagy ülnek. Különféle népek liturgikus dallamai, vagy hazai beat-stílusú vallásos dallamok kerülnek sorra. — Egyszerűek és megfelelnek a gyermekek mai zenei reflexeinek, tetszésének. A legújabb római rendelkezések lehetővé teszik, hogy az ifjúsági miséknek saját peri- kópái legyenek. Az igehirdetés közvetlenebb: mivel a gyermekekhez kérdéseket intézhetünk, — és válaszolnak is. A gyermekek életéből, kérdéseiből kiindulva vetjük fel a témát, az emberi válasz azonban sohasem elég, ezért a végső szót mindig Istentől várjuk: a Szentlecke, az Evangélium beépül az igehirdetés menetébe. — Az Ige boldog befogadásával! erősödött hittel imádkozunk: Hiszek egy Istenben. Ugyancsak segíti a szentmise közös ünneplését, — ha nem vonja el a hívek figyelmét, — a gyóntatás. Bár még nem egészen valósítható meg, hogy a szentmisék idején nem gyóntatunk, de sokat jelent, hogy templomunkban minden pap gyóntatószékén ki van függesztve az időpontok jegyzéke, hogy ki mikor gyóntat szentmisén vagy azon kívül. A szentmisén kívüli liturgikus cselekvések közösségformáló hatását is tekintetbe kell vennünk. Templomunkban évek óta szokás első pénteken bűnbánati liturgiát végezni, amely magában foglalja a szentgyónás közösen végezhető elemeit: a lelkiismeret vizsgálatot, bánat-indítást és a figyelmeztetés, az intés általános részeit. A gyermekek számára külön is szoktunk bűnbánati liturgiát tartani az előírt „közös áldozások" alkalmával (Esztergomi Zsin. hat. 123. §). Jó lelkipásztori eredménnyel alkalmazható a dramatizált keresztút, a szentírásolvasással egybekötött rózsafűzér-ájtatosság, egyes májusi ájtatosságok ige-liturgiajöllegű átalakítása. A hittanításnál jól bevált a Szentírás olvasása (Máté, ApCsel) és házi feladatkénti alkalmazása. Mindenki kezében ott a Biblia, ez a legjobb hittankönyv. — A tanulságokat füzetbe jegyezzük, képek beragasztásával élénkítjük a szöveget. Az egymáshoz tartozást, a barátságot hangsúlyozza a gyakorlat: ajándék a közösségnek, akár egy dallam a hangszeren, alkalmi eseménybeszámoló életükből, ami mindnyájukat gazdagítja. Jegyesoktatásban hangsúlyozzuk és tudatosítjuk: az Egyházon belül vannak. A kegyelmi élet magátólértetődő feltétele a házasság sikerének és a boldogságnak. Keresztény sorsuk: Istentől kapott ajándékokkal teljes kegyelmi közösség. — Szeretnénk, ha az új házasok képzettségük, szakmájuk szerint lennének hasznára az egyházi közösségnek, a templomnak, a szegényeknek, a rászorulóknak és saját családjuknak is. — Gyónási előkészületnél tudatosítjuk, hogy Istennek és az egész emberi közösségnek is gyónunk, hiszen bűnünkkel kárt okoztunk nekik. A pap Istentől kapott hatalmával az isten-emberi közösség képviselője. Felhívjuk figyelmüket az egyházközségi képviselőtestületre, az egyházi önkéntes anyagi hozzájárulásra, ami felélős kötelességük — nem a papoknak —, hanem a közösségnek adják. A tapasztalat szerint, ha több jegyespár kerül össze, alkalmasabb szempont hitbeli állapotukat venni alapul a tanításnál, mint az inteiligencia-szintet. A Hívek Tanácsa Mi jellemezze Isten népének helyi közösségét? — vethetjük fel a további kérdést a Hittani Rendelkezés az Egyházról szóló zsinati dokumentum szellemében. A válasz meghatározó jellegű: „Ez a közösség méltó legyen arra a névre, amely az Isten egy és egész népét tünteti ki, tudniillik az Isten Egyháza nevére." (3. fej. 28,) Ezen óhaj meg107