Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)

1974 / 2. szám - FIGYELŐ - Hogy a közönségből valóban közösség legyen (A budapesti Szent Imre plébánia munkaközössége)

valósítása jellemezze az egyházközségi mun­kát. Az „Isten családjának egysége” első­rangú és bensőséges közösséget kíván, ez a törekvés irányítja az egyházközségi képvi­selőtestületet. Régi funkciójának minden ér­demes értékét megtartva, ezt a világi közös­séget találóan a Hívek Tanácsának nevez­hetjük. A zsinati szellemben újrafogalmazott testület meghozhatja gyümölcseit, ha össze­kötő lesz a papság és hívek közössége kö­zött: Ha megszólall a kritika hangján a közvetlen testvéri párbeszédben; ha tevőle­gesen működik közre és segít a karitatív tevékenységben. így közelíthetjük meg a Liturgikus Konsti- tució célkitűzését: Szükséges „a plébániák liturgikus életét és ennek viszonyát a püs­pökökhöz mind a hívőknek, mind a papság­nak a gondolkodásban és gyakorlatban ápolni, elmélyíteni ... Azon kell fáradozni, hogy a közösség iránt való érzék elsősorban a vasárnapi szentmisék közös megünneplé­sében virágozzék ki." (IV. 42.) A plébániánkon a Hívek Tanácsa köréből nyolcán vállalkoztak arra, hogy egy-egy va­sárnapi mise felelősei legyenek, öntevéke­nyen gondoskodnak a Közös könyörgések lektorairól, megkérve erre a tisztségre csa­ládtagjaikat, ismerőseiket, avagy megkérik a templomi közösség részükről csak „arcról ismert" néhány tagját. Családi szentlrásolvasás Az egyházközséggel benső kapcsolatot ta­lálnak azok a családok, „akiket egybefűz Isten Igéje". A családi liturgikus életet min­denek előtt a közös szentirásolvasás alakít­ja ki. A Szentévre előkészítő lelki napokon ta­lálóan összegezte egy édesapa elmélkedése: „Kiskorunktól kezdve újra és újra kell olvas­nunk ezt a könyvet, hogy alakuló, fejlődő értelmünk egyre mélyebb tartalmakat fedez­hessen fel benne. Az olvasás módszerének is fejlődnie kell. A kisgyermek örül, ha egy könyv tartalmát öl tudja mondani, a közép- iskolás már elemzi a történetet, a szereplő­ket, Jevonja a tanulságot. A felnőtt saját tapasztalatain át nézi az eseményeket, ma­gáévá teszi vagy elutasítja az olvasottakat.” A szentírásolvasási gyakorlatot a lelkipász­torkodó papság az igehirdetésben, a hit­magyarázatban, a gyóntatásban ilyen módon használhatja fel. A család lellki elmélyülése többgyermekes családok gyakorlati segítésére irányítja a figyelmet. Földerítésükben segíthet a Hívek Tanácsa, a Karitász-munkatársak, a minist- ránsok. A többgyermekes családok látogatá­sának célja lehet: az esetleges hivatások fel­derítése; sajátos életkörülmények megisme­rése; a (lehetőségekhez méretezett és a valóban alkalmas helyre juttatott segélyadás, esetleg a továbbtaníttatás érdekében is. Lelki napok Híveinket évek óta összekapcsolják a nagybőjti, adventi lelki napok. Jelentőségük most, a szentévet előkészítő lelki megúju­lásban nagymértékben megnövekedett. A lelki napok formája az, hogy három egymás után következő vasárnapon három különböző korosztálynak tartunk szentbeszé­deket, — két órán át. A gyakorlatban az a forma vált be, hogy vasárnap d. u. 5—7-ig több, legfeljebb tízperces beszédet mon­dunk, néhány perces szünetekkel; ezalatt népének hangzik el, vagy templomunk kóru­sa énekel. Lehetőség van rá, hogy név nél­küli kérdéseket adjanak be, amikre a későb­biekben válaszolunk előre jelzett szentmisék keretében, prédikáció formájában. A legutóbbi lelki napok dlapgondolata a házasság, a család volt. „Kit válasszak” címmel volt előadássorozat a házastárs ki­választásának keresztény és emberi szem­pontjairól. Az első vasárnapon a kifejezet­ten „lelki" témák mellett egy orvos, pszi­chológus, családanya is elmondta a szak­területéhez tartozó meglátásait. — A másp- dlk vasárnap tárgya a „házasságban élőké­nek szólt: a házasság gyógyítása, egyházjogi kérdések, a megunt házastársak, a családi ima, szentirásolvasás, gyermeknevelés kérdé­sei. — A harmadik vasárnap: „Simeon és Anna” címmel magányos és özvegy, idősebb híveink problémáira kerestünk választ. Töb­bek között még a betegek (lelki gondozásá­ról, az egyházközségben résztvett szerepről, az örök életre-készületről volt szó. Ezekben is szót kértek nemcsak papok, hanem újság­író, mérnök és más világi hívek. Ügy vettük észre, hogy a hívőket nemcsak a téma aktualitása, hanem a szakemberek megszó­laltatása is vonzza templomunkba. Jó alka­lom az ilyen (lelki nap nemcsak híveink lelki műveltségének gyarapítására, hanem a „szereplők" közösségért vállalt tanúságtéte­lének bemutatására is. A szentbeszédek után pedig mindig többen is felajánlják se­gítségüket az egyházközség javára. Az egyházközség mai szerteágazó küldeté­sét az a lelkipásztor gyakorolhatja jál, aki valóban keresi az „újat”. Hatni pedig csak az tud, aki nemcsak beszél, hanem meg van győződve arról, amiről beszél, sőt, éli is. Ezt a hívek tévedhetetlenül megállapíthatják. 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom