Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)
1974 / 2. szám - FIGYELŐ - Hogy a közönségből valóban közösség legyen (A budapesti Szent Imre plébánia munkaközössége)
valósítása jellemezze az egyházközségi munkát. Az „Isten családjának egysége” elsőrangú és bensőséges közösséget kíván, ez a törekvés irányítja az egyházközségi képviselőtestületet. Régi funkciójának minden érdemes értékét megtartva, ezt a világi közösséget találóan a Hívek Tanácsának nevezhetjük. A zsinati szellemben újrafogalmazott testület meghozhatja gyümölcseit, ha összekötő lesz a papság és hívek közössége között: Ha megszólall a kritika hangján a közvetlen testvéri párbeszédben; ha tevőlegesen működik közre és segít a karitatív tevékenységben. így közelíthetjük meg a Liturgikus Konsti- tució célkitűzését: Szükséges „a plébániák liturgikus életét és ennek viszonyát a püspökökhöz mind a hívőknek, mind a papságnak a gondolkodásban és gyakorlatban ápolni, elmélyíteni ... Azon kell fáradozni, hogy a közösség iránt való érzék elsősorban a vasárnapi szentmisék közös megünneplésében virágozzék ki." (IV. 42.) A plébániánkon a Hívek Tanácsa köréből nyolcán vállalkoztak arra, hogy egy-egy vasárnapi mise felelősei legyenek, öntevékenyen gondoskodnak a Közös könyörgések lektorairól, megkérve erre a tisztségre családtagjaikat, ismerőseiket, avagy megkérik a templomi közösség részükről csak „arcról ismert" néhány tagját. Családi szentlrásolvasás Az egyházközséggel benső kapcsolatot találnak azok a családok, „akiket egybefűz Isten Igéje". A családi liturgikus életet mindenek előtt a közös szentirásolvasás alakítja ki. A Szentévre előkészítő lelki napokon találóan összegezte egy édesapa elmélkedése: „Kiskorunktól kezdve újra és újra kell olvasnunk ezt a könyvet, hogy alakuló, fejlődő értelmünk egyre mélyebb tartalmakat fedezhessen fel benne. Az olvasás módszerének is fejlődnie kell. A kisgyermek örül, ha egy könyv tartalmát öl tudja mondani, a közép- iskolás már elemzi a történetet, a szereplőket, Jevonja a tanulságot. A felnőtt saját tapasztalatain át nézi az eseményeket, magáévá teszi vagy elutasítja az olvasottakat.” A szentírásolvasási gyakorlatot a lelkipásztorkodó papság az igehirdetésben, a hitmagyarázatban, a gyóntatásban ilyen módon használhatja fel. A család lellki elmélyülése többgyermekes családok gyakorlati segítésére irányítja a figyelmet. Földerítésükben segíthet a Hívek Tanácsa, a Karitász-munkatársak, a minist- ránsok. A többgyermekes családok látogatásának célja lehet: az esetleges hivatások felderítése; sajátos életkörülmények megismerése; a (lehetőségekhez méretezett és a valóban alkalmas helyre juttatott segélyadás, esetleg a továbbtaníttatás érdekében is. Lelki napok Híveinket évek óta összekapcsolják a nagybőjti, adventi lelki napok. Jelentőségük most, a szentévet előkészítő lelki megújulásban nagymértékben megnövekedett. A lelki napok formája az, hogy három egymás után következő vasárnapon három különböző korosztálynak tartunk szentbeszédeket, — két órán át. A gyakorlatban az a forma vált be, hogy vasárnap d. u. 5—7-ig több, legfeljebb tízperces beszédet mondunk, néhány perces szünetekkel; ezalatt népének hangzik el, vagy templomunk kórusa énekel. Lehetőség van rá, hogy név nélküli kérdéseket adjanak be, amikre a későbbiekben válaszolunk előre jelzett szentmisék keretében, prédikáció formájában. A legutóbbi lelki napok dlapgondolata a házasság, a család volt. „Kit válasszak” címmel volt előadássorozat a házastárs kiválasztásának keresztény és emberi szempontjairól. Az első vasárnapon a kifejezetten „lelki" témák mellett egy orvos, pszichológus, családanya is elmondta a szakterületéhez tartozó meglátásait. — A másp- dlk vasárnap tárgya a „házasságban élőkének szólt: a házasság gyógyítása, egyházjogi kérdések, a megunt házastársak, a családi ima, szentirásolvasás, gyermeknevelés kérdései. — A harmadik vasárnap: „Simeon és Anna” címmel magányos és özvegy, idősebb híveink problémáira kerestünk választ. Többek között még a betegek (lelki gondozásáról, az egyházközségben résztvett szerepről, az örök életre-készületről volt szó. Ezekben is szót kértek nemcsak papok, hanem újságíró, mérnök és más világi hívek. Ügy vettük észre, hogy a hívőket nemcsak a téma aktualitása, hanem a szakemberek megszólaltatása is vonzza templomunkba. Jó alkalom az ilyen (lelki nap nemcsak híveink lelki műveltségének gyarapítására, hanem a „szereplők" közösségért vállalt tanúságtételének bemutatására is. A szentbeszédek után pedig mindig többen is felajánlják segítségüket az egyházközség javára. Az egyházközség mai szerteágazó küldetését az a lelkipásztor gyakorolhatja jál, aki valóban keresi az „újat”. Hatni pedig csak az tud, aki nemcsak beszél, hanem meg van győződve arról, amiről beszél, sőt, éli is. Ezt a hívek tévedhetetlenül megállapíthatják. 108
