Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 4. szám - FIGYELŐ - Szent-Györgyi Albert - Paleta Éva (ford.): Psalmus Humanus - A tudós könyörgései - Szent-Györgyi Albert versei

dokumentum mindenek előtt a felkészítés fon­tosságára tér ki. Nem az a fontos, hogy a teológiai stúdiumaikat végző papjelöltek számára bizonyos tanfolyamokat rendezze­nek, előadásokat tartsanak. Ennél sokkal in­kább szükséges, hogy valóban begyakorol­ják és magukévá tegyék azt a nyitott és a párbeszédre mindig kész beállítottságot, mely beállítottság és magatartás az emberélet so- rárv minden időben és helyzetben realizál­ható, sőt, egyre tökéletesítendő. A felkészítés legmegfelelőbb helye maga a felsőoktatási intézmény, ahol azonban a pap­jelöltek az előadásokon kívül is — tanár és tanítvány meghitt kapcsolatának segítségével — gyakorolhatnak és tökéletesedhetnek a szükséges magatartás elsajátításában. A papjelölteknek és tanáraiknak együttes köte­lessége, hogy gondosan elmélyedjenek az igazság tanulmányozásában, tiszteletben tartva a más felfogáson lévők véleményét is. Feladatuk az is, hogy a dialógus-partner taní­tásáról kritikus értelmi belátásuk nyomán alkossanak véleményt, egyszersmind pedig hasonlítsák össze saját felfogásukat, higgad­tan és minden önkényesség nélkül, mások meggyőződésével, — még akkor is, ha azt mérlegelő belátásuk alapján és a kinyilatkoz­tatás fényénél valószínűen vagy egyáltalán nem fogadhatnák el. Nem kétséges, hogy ezt a mentalitást a jelöltek pusztán elméleti képzés során nem sajátíthatják el, jóllehet ez az elméleti kikép­zés feltétlenül szükséges és hasznos. A kívá­natos szellemi alapbeállítottság azonban csakis a folyamatos, az életből nyert tapaszta­latok nyomán születhet meg. Természetesen a párbeszéd nem csekély nehézségnek, sőt veszélynek is forrásává le­het. Mindezeket a jelölteknek is ismerniük kell, hogy azután megelőzhessék, elkerülhes­sék azokat. Óvakodni kell a középszerű, a felületes, rögtönzésekre építő ismeretektől és magatartástól. A jelölteknek szolid teológiai és filozófiai alaptudást kell elsajátítaniuk, mivel csakis így kerülhetik el, hogy a szekula­rizált és ateistává váló világgal való találko­zásuk felvértezetlenül érje őket. ügyelni kell arra is, hogy valódi dialógus felé haladunk-e vagy esetleg kizárólag csak politikai célokat szolgál-e a párbeszéd? El­képzelhető ugyanis, hogy a párbeszéd oly nyílt vagy burkolt céloknak válik eszközévé, melyek már táv<· I állnak mind az igazság kö­zös keresésétől, mind pedig az egymás iránti kölcsönös barátság elmélyítésétől. Mindezt szem előtt kell tartani, akár az elméleti, akár a gyakorlati dialógusról, azaz a kölcsönös együttműködés elindításáról van szó. Végül ügyelni kell arra, hogy ne váljék a párbeszéd „mítosszá"; más szóval: nem szabad azt gondolni, hogy a dialógussal az ember könnyen oly készséget teremthet, mely­nek segítségével már mindent meg tud érteni, mindent meg tud oldani. A valódi problémá­kat nem szabad elsekélvesíteni azzal, hogy mintegy hajuknál fogva előrángatott, „előre­gyártott” feleleteket tartunk kéznél. Nem két­séges ugyanis, hogy a felmerülő problémákra adandó válaszokat egyetlen dialógus sem képes egészen tökéletes formában, mintegy eleve rendelkezésre bocsátani. Herbert Vorgrimler, az NSZK nemzeti titká­ra, a dokumentumot ismertetve hozzáfűzi (Internationale Dialogzeitschrift 1971. 27.), hogy bár a római okmány még mindig nem tudta magát túltenni a „dialógus” és „poli­tika" problématikus megkülönböztetésén, szét- vagy összekapcsolásának nehézségén, mindazonáltal oly partnerkapcsolatra törek­szik s a marxizmus-leninizmusnak oly alapos tanulmányozását ajánlja (papjelöltek, követ­kezésképp a teológiai tanárok számára is), mely feltétlenül figyelmet érdemel. Ha meg­fontoljuk, hogy mindezen előremutató szem­pontok egy ..legfelsőbb szerv” hivatalos ira­tában szerepelnek, akkor elégedettek lehe­tünk. A többit már a bázison, az élet reális adottságai között kell végiggondolni, meg­beszélni és megtenni. Szennay András a Nemhivők Titkárságának nemzeti titkára PSALMUS HUMANUS A tudós könyörgései 35 esztendeje annak, hogy Nobel-díjat kapott SZENT-GYÖRGYI ALBERT. A biológia közel 80 esztendős nagy tudósa azóta sem szűnt meg dolgozni. Jelenlegi munkaterülete a rákkutatás. Időközben elveszítette feleségét és egyetlen leányát. Mindketten ebben a betegségben haltak meg. Az Egyesült Álla­mok Massachussetts államában, Woods Holeban dolgozik a Marine Bioligical Labo- ratoryban. A National Institute of Health sokáig támogatta kutatásait, de ez a támo­gatás az újabb közgazdasági irányzat követ­keztében jelentősen csökkent. H. Curtis „A Nobel scientist’s gloomy outlook" c. tanulmá­nyában foglalkozik Szentgyörgyi életével és munkásságával. Neki adott nyilatkozatában 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom