Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 3. szám - FÓRUM - Bolberitz Pál: Hozzászólás a "Gondolatok a házasság felbonthatatlanságáról és felbomlásáról" c. íráshoz
FÓRUM HOZZÁSZÓLÁS A „GONDOLATOK A HÁZASSÁG FELBONTHATATLANSÁGARÓL ÉS FELBOMLÁSÁRÓL” C. ÍRÁSHOZ. (TEOLÓGIA, 1971. 2. SZÁM.) Felbonthatatlan-e a házasság? E kérdés biblikus-teolágiai elemzése időszerű jogi és pasztorális megfontolásokhoz vezethet. Az újszövetségi Szentírás félreérthetetlenül tanítja Jézus szavai nyomán, hogy a házasság monogám és felbonthatatlan (Lk 16,18; Mk 10,2-12; Mt 19,9; 1 Kor. 7,7-11.) Az újszövetségi hagyomány három rétegben nyújt anyagot számunkra a kérdés exe- getikai elemzéséhez. Az első forrásban, mely a legnagyobb valószínűséggel tartalmazza az Űr eredeti szavait, ezt olvashatjuk: „Mindaz, aki elbocsájtja feleségét, és mást vesz el, házasságot tör, és aki férjétől elbocsátott nőt vesz el, szintén házasságot tör” (Lk 16,18). A második forrás a Mk 10,1—12 és Mt 19,1-12-ben található. A farizeusok megkérdezik Jézust, hogy szabad-e a férfinak bármi okból elbocsájtania feleségét? Az összefüggésből látható, hogy ezt csupán azért kérdik, hogy csapdát állítsanak Jézusnak, és összeütközésbe hozzák a mózesi törvénnyel. A Mózes által megengedett válólevélre hivatkoznak. Jézus szembeszáll a farizeusokkal, és kijelenti forradalmian új tanítását a házasság felbonthatatlanságáról: „Mózes keményszívűségtek miatt adta ezt az engedményt. Kezdetben, a teremtéskor Isten férfinak és nőnek teremtette őket. Az ember azért elhagyja atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik, s a kettő testben egy lesz. Úgy, hogy márnem ketten vannak, hanem csak egy test. Amit tehát Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mk 10,5-9). A harmadik kijelentés Pál apostolnál olvasható: „A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr: a feleség férjét el ne hagyja. Ha mégis elhagyná, maradjon férj nélkül, vagy béküljön ki férjével” (1 Kor 7,10). Az idézett helyek tanúsítják, hogy Jézus radikálisan visszautasított minden válási lehetőséget. Am az Újszövetség mégis többet mond, mint amit az Úr tanított. Olvashatunk ugyanis a Szentírásban két kivételről, melyekből úgy tűnik, hogy a válás és újra- házasodás bizonyos esetekben mégis megengedett. Az elsőre Máté evangéliuma utal: „Aki elbocsájtja feleségét, kivéve, ha nem törvényes felesége, és mást vesz el, házasságtörést követ el" (Mt 5,32; 19,9.). A „kivéve, ha nem törvényes felesége" kifejezés csak Máténál található. Nem az Úr eredeti szavait olvassuk itt, hanem az evangélium sugalmazott szerzőjének hozzáadását. E betoldás magyar fordítása csupán körülírja azt a fogalmat, melyet az eredeti görög szöveg „pornéia” szóval jelöl. Mind az Ószövetség, mind a Jézus korabeli rabbinikus irodalom különféle értelemben használta ezt a kifejezést. Jelenthetett fajtalanságot, vérfertőző rokoni házasságot, paráznaságot, házasságon kívüli törvénytelen együttélést a nő részéről. Jóllehet a szentírástudomány máig is adós e kritikus betoldás kielégítő értelmezésével, mégis valószínűnek tűnik az a vélemény, mely szerint a „pornéia" kifejezés hozzáadásának itt nem morális, hanem kultikus értelme van. Következtethetünk erre a jeruzsálemi zsinat határozata alapján is. Az ún. Jakab klauzula ugyanis megkívánja a pogány-keresztényektől, hogy legyenek figyelemmel a zsidó-keresztény testvéreik szokásaira, tartózkodjanak (többek között) a por- néiatól, vagyis a pogány világban megengedett, de a zsidóknál törvénytelennek minősített fajtalan (vérfertőző) házasságtól (ApCsel 15,20; 29). Feltételezhető tehát, hogy a Máté-féle betoldás az antióchiai, zsidókból és pogányokból álló keresztény gyülekezet álláspontját tükrözi, és didaktikus célzattal került az evangéliumba. Pál apostol is említ egy kivételt az első korintusi levélben: ha két megkereszteletlen házasságot köt, majd az egyik fél megke- resztelkedik, de a másik fél pogány marad, és hivő házastársával nem akar tovább együtt élni, akkor az apostol szerint („Én mondom, nem az Úr”), a keresztény fél már nincs tovább lekötve, „hiszen békességre hívott titeket az Isten” (1 Kor 7,12—16). Kérdés tehát, hogy a megvalósítás szempontjából hogyan értelmezzük Jézus fel- bonthatatlansági parancsát? Figyelemreméltó, hogy Jézus a teremtés eredeti isteni rendjéről szól, mikor a házasságot fölbont- hatatlannak mondja. Az isteni rendet szem178