Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 2. szám - KÖNYVFIGYELŐ - Bovet, Theodor: Felette nagy titok
ember Istenben találhat rá a valódi humanitásra, arra a teremtői ihletre és felszólításra, hogy formálni kell, mindig újjá kell alakítani az életet. Feltámadás. Minden az egyetemes feltámadás felé mutat, arra irányul ... A történelem minden eseménye között a feltámadás az egyetlen abszolút, az egyetlen, amely felöleli az egész emberi és az egész kozmikus realitást. Ugyancsak a feltámadás jelenti — mint egyetemes vonzóerő — az egész történelem értelmét... Minden meg- dicsőül; mindaz, amit szerettünk és alkottunk, ott lesz Isten végleges országában ... A gonosz vereséget szenved, a rossz megszűnik, a halál végleg megsemmisül. Ugyanakkor a bűn és gonoszság fölött érzett bánat, amely majd Krisztus lábához vet minket; annak tudatosítása, hogy a végtelen szereteten kívül semmi sem képes vágyainkat csillapítani: mindez elkísér majd az örök országba. A keresztény ember öröme tragikus öröm, mert olyan feltámadásból fakad, amely a halálból születik ... Ha bele vagyunk gyökerezve a feltámadás hitébe, már életünkben az örökkévalóság felé fog mutatni az egész világ és a történelem. A keresztények. Sajnos az ún. keresztények nem gyökereznek mind a feltámadás hitében. Nem igazán „feltámadottak”. Az evangéliumból valami gépezetet csinálnak, a teológiából sokan áltudományt, a keresztény hitből pedig ingadozó morált. Újra fel kell fedeznünk Szent Pál tüzes és égető teológiáját, újra aszerint kell élnünk: „Amint Krisztus holtából feltámadt, úgy kell nekünk is — a keresztség által — új életet élnünk” (Róm 6,4). Mai problémáinkra csakis akkor fogjuk megtalálni a megoldást, ha mindazok, akik hisznek a Feltámadottban, fel fogják mutatni az új életnek benne fakadó erejét. Tán mindenek előtt arra lenne szükségünk, hogy kialakítsuk magunkban azt a belső, lelki embert, aki képes lesz majd az alkotó és alakító imádásra... Ebből a belső erőből teremtő lendület születik, mely sajátos értéket kölcsönöz a humanista eszményeknek és a nagy szociális gondolatoknak is. Változás. Túlontúl elégedettek vagyunk önmagunkkal. Mintha mi lennénk a valóban tiszták, mintha mi vettük volna birtokba a teljes igazságot, — és ezért elítélünk másokat. Mindazonáltal az élet és a történelem kopogtat az egyház ajtaján, felteszi a nagy kérdéseket... Minden változik, alá van vetve a változás törvényének. Korunk természettudományos forradalma megváltoztatta nem csupán az emberi élet struktúráit, hanem magát az embert is; képzettségét, az emberekhez való viszonyát, féifi és nő kapcsolatát, lélektani adottságokat, — holnap esetleg jellemét is. Mégsem igaz — bár gyakran mondják — hogy a tudomány és technika szükségképp Isten nélküli világot teremt; de igenis igaz, hogy e modern, fejlődésben lévő erők kényszerítik az embereket — s még fokozottabban fogják kényszeríteni —, hogy feltegyék a kérdést: hová vezet mindez? mi a valódi értéke mindennek? — mindenekelőtt saját életünknek ... A teológia. Az igazi teológia: maga Krisztus. Teológussá csakis a Krisztus-misztérium átelmélkedése során válhatunk. Isten Jézusban nyilatkoztatta ki magát, saját nevét, lényegét. Ez a név pedig nem filozófiai fogalom, nem is valamilyen cselekvés csupán. Jézus annyi: mint Isten megment, kinyilatkoztat. A végtelen szeretet e gesztusára csakis imádással, az embertestvér felé való alázatos odafordulással lehet válaszolni... Az igazi teológia: hirdetése Krisztusnak, a megfeszítettnek és feltámadottnak. Amint az egyházból is valamiféle gépezetet, így teológiánkból is steril tudományt akartunk csinálni. A valódi teológia ennél sokkal több: az egész embert szólítja, az ember átalakítását igényli. KÖNYV —FIGYELŐ BŐVET THEODOR: FELETTE NAGY TITOK. Evangéliumi iratmisszió. Paul Haupt Verl. Bern. A könyv alcíme „Könyv a házasságról" megadja a tárgyát. Azt, hogy mi az író alapvető felfogása könyve tárgyát illetően, talán bevezetésének ez a mondata fejezi ki a legjellemzőbben: „...a szerelem uralkodik az egész nemiségen, Isten pedig uralkodik az egész szerelmen". A szerző francia-svájci protestáns családból való, de Rómában született. 21 éves korában nősült. 20 éven keresztül ideggyógyász, aztán házassági tanácsadó Zürichben, Lausanneban és Bázelben. Vallástalan szellemben nevelték, de harmincegynéhány éves korában Krisztus tanítására tért. Ilyen ellentétekben S» V
