Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Pál (VI.) (pápa): VI. Pál pápa az olasz püspökökhöz - János (XXIII.) (pápa): Vész-próféták - A teológia feladatairól; a tízparancs új fogalmazása az osztrák elsőáldozók számára; hírek, beszámolók a világegyház életéből; a szentmisében végzett bűnbánati ima jelentősége (Ebele Ferenc); kegyelem és fejlődés (Tóth Aladár)
Vagyis az orthodoxia (igazhitűség) nem öncél, hanem az orthopraxi&ban (helyes cselekvésben) találja meg beteLjesülését. Baljós jel, ha az egyházhoz tartozás döntő kritériumának csupán az orthodoxiát tekintik, s az ortho praxisnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki. tf. * A tízparancs megreformálásáról számoltak be az osztrák lapok. Valójában csupán arról van szó, hogy az ausztriai hitoktatásban igyekeznek komolyan venni vallási nyelvünk és az élet sokat emlegetett elidegenedését. A vallási nyelv megújításának egyik állomása, hogy az elsőáldozásra készülő gyermekek nem a tízparancs eredeti formáját tanulják, hanem annak tartalmilag azonos, de kifejezésformájában számunkra is érthető változatát: - i. Szeresd Istent és imádkozz! 2. Tisztelj mindent, ami szent! 3. Tartsd meg a vasár- és ünnepnapokat! 4. Tiszteld szüléidét és elöljáróidat! 5. Szeresd felebarátodat! 6. Légy szemérmes! 7. Tartsd tiszteletben a mások tulajdonát! 8. Mondj Igazat! 9. Szorgalmasan tanulj! 10. Légy bátor, gyakorold a jóságot és küzdd le hibáidat! - Az új megfogalmazásban a kommentárok kiemelik azt, hogy nem tilalmat állít, hanem pozitív életelveket ad. A vallási nyelv megújítása azonban csupán egy része az egész ausztriai hitoktatás folyamatban levő - pedagógusok és pszichológusok által vezetett — megreformálásának. A. Höfer, a megújulás egyik vezetője szerint munkájuk lényeges célja az, hogy a jövőben az ember, a gyermek álljon a hitoktatás központjában. * A világiaknak Istentől származó joguk, hogy részt vegyenek a püspök megválasztásában, jelentette ki W. W. Bassett, a washingtoni katolikus egyetem egyházjogprofesszora. Bassett szerint a világiak kizárása a püsoökválasztásból egyenes ellentétben áll a II. Vatikáni zsinat tanításával. A professzor hivatkozik a tradícióra: Az egyháztörténedemben voltak püspök-, sőt pápaválasztások, amelyeket érvénytelennek nyilvánítottak azért, mert a világiak nem vettek részt bennünk. * A házassági perek egyszerűsítésére vonatkozó „Causas matrimoniales” c. pápai Motu proprio az év okt. i-én lépett életbe, s az új egyházjog promulgálásáig átmeneti megoldást kíván adni a katolikus módra kötött házasságok érvénytelenné nyilvánításának meggyorsításában. Egyik legfontosabb újítása, amely szerint a házassági bíróságnak általában három klerikus bíróból kell ugyan állnia, a püspöki kar azonban engedélyezheti, hogy az első és második fokon a háromtagú bíróság egyik tagja világi legyen. A jegyző tisztjét nő is betöltheti. * A biológiai fegyverek különlegesen veszélyeztetik az életet, s ezáltal az emberi méltóságot - hangsúlyozta G. von Wähler biológus (Heidelberg), az NSZK evangélikus tábori lelkészeinek 1971-i eberbachi összkonfercnciáján. Éppen ezért használatuk semmiképpen sem igazolható; nem alkalmazható rájuk az önvédelemre hivatkozó magyarázat. * Világszerte kemény kritikát váltott ki az a lelkipásztori tanácsokra vonatkozó rendelkezés- tervezet, amelyet ]. Wright bíborosnak, a Papi Kongregáció elnökének aláírásával kaptak kézhez a püspökök, azzal a felhívással, hogy az év június 15-ig tegyék meg vele kapcsolatos észrevételeiket. A tervezet - szöges ellentétben a zsinat elképzelésével — a lelkipásztori tanácsok létének és működésének visszaszorítása felé egyengeti az utat, s valójában minden szereptől megfosztaná azokat. * A Német Demokratikus Köztársaságban 1971 tavaszán általánosan bevezették a keresztség megújított szertartását, amely a Rómában 1969. IX. 8-án életbeléptetett „Ordo Baptismi Parvu- lorum”-nak (a gyermekkeresztség új formájának) helyi viszonyokra alkalmazott változata. Eszerint a keresztséget, ha egy mód van rá, ünnepélyesen, a közösség részvételével, egyszerre több keresztelendőnek kell kiszolgáltatni. (A „Benno-kiadónál” megjelent, a keresztelés szertartását tartalmazó hivatalos szöveg eleve több keresztelendő jelenlétét tételezi fel: csak többesszámban szól a keresztelendőkhöz, illetve képviselőikhez.) A keresztelés előtti beszélgetésben a lelkipásztornak előre fel kell hívnia a szülők, illetve a keresztszülők figyelmét felelősségükre és a keresztség jelentőségére. Ezenkívül az új szertartás egyes részei is kifejezésre juttatják a szülők és keresztszülők szerepét: ők is a gyermek homlokára rajzolják a kereszt jegyét, jelképezve, hogy felelősséget vállalnak a gyermek keresztény neveléséért. Hasonló tartalommal bír az a jelkép, hogy a keresztségi gyertyát az apa gyújtja meg a húsvéti gyertyáról, és ő adja át a keresztszülőnek. A megújított szertartás szelleme nem váltott ki meglepetést, hiszen az NDK egyházában hosszú idő óta általános a törekvés, hogy csak a gyakorló katolikus családok gyermekeit kereszteljék meg, ti. akik kezességet tudnak vállalni a gyermek keresztény neveléséért is. anc. 270
