Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 4. szám - FIGYELŐ - Könyv-figyelő
KÖNYVFIGYELÖ Meszlényi Antal: A magyar hercegrímások arcképsorozata Budapest, 1970. A Szent István Társulat kiadása. 44) lap. Meszlényi Antal kötetében több mint 200 év (1714-1945) hercegprímásainak életrajzát kapjuk. Az időszak tartamát megszabta a herceg- prímási cím viselése: III. Károly császár adományozta azt 1714-ben Keresztély Ágostnak és prímásutódainak; s XII. Pius azon rendeletével szűnt meg, amellyel eltiltotta főpapi személyeknek világi méltóságcímek viselését. Lehetséges egy ilyen idöelhatárolás is (s ennek itt az az előnye, hogy a hozzánk közelebb eső személyek történetét kapjuk), ám miatta kimaradt az esztergomi érsekprímásoknak épp az az időszaka, amely Oláh Miklóssal kezdődik (1553) és Széchenyi Györggyel végződik (1695), amikor is a hazai katolicizmusnak szinte egyedüli tartópillérei voltak az esztergomi érsekek. A bő ismeretanyagot közvetítő könyvben 14 főpásztor kap kormányzási ideje és érdeme szerint arányos méltatást. Az eddig ismeretlenségben lappangó és inaktivitással vádolt Keresztély Ágostról Meszlényi kutatásai nyomán véleményt kell változtatni. — Pálos szerzetesből lett prímás, és pálos maradt, nemcsak a ,jfrater Emeritus” név használatában, hanem mindennapi jámborságában is Esterházy Imre. — Országos kultúrpolitikai terveket szövögetett a nagyműveltségű és keménykötésű Barkóczy Ferenc, akinek „lényegéhez tartozott az alkotás és haladás szolgálata” (118), de rövid prímássága nem engedett időt a keresztülvitelhez. - Batthyány Józsefnek, a jozefinista „viharzóna” prímásának pozitív rajzával szemben, mások inkább némi gyöngeséget vesznek észre egyház- politikájában. A 19-ik században Rudnay Sándor energiája telepítette vissza hosszas számkivetéséből a prímást székhelyet Esztergomba. A Hám Jánost ért támadásokkal szemben szerzőnk kitart korábbi rehabilitációs nézete mellett: kétségtelen forrásérték adatai alánján. - Scitovszky Jánost Kossuth előbb a déli részek kormány- biztosává akarta kinevezni, később hazaárulónak bélyegezte őt, hogy mennyire méltatlanul, kiderül Meszlényi kutatásaiból, amelyek tényszerűen bizonyítják pl. Scitovszky küzdelmeit a nemzet szabadságjogaiért az elnyomó Bach- rendszer idején. - Simor János alakja kultúr- tevékenységével (54 000 kötetnyi könyvtára, az esztergomi Keresztény Múzeum létesítése), alapításaival és jótékonykodásával a régi nagy egyházi alkotókra (Pázmány, Széchenyi György) emlékeztet. A 20-ik század hercegprímásai közül a kiválóan praktikus ésszel megáldott Csernoch János sorozatos sikereket ért el a napi politika vonalán, de nem tudta kibontakoztatni tehetségét nagyobbszer alkotásokban a világháború es az azt követő helyzet miatt. - Érthető, hogy Serédi Jusztiniánnál a szerző hangja némileg szubjektivebbé válik. A kiemelkedő kánon jogi tudásával világegyházszerte ismert tudós és egyházfő ugyan kevésbé volt otthonos a gyakorlati életben, a harcoktól meg természete szerint irtózott: ennek ellenére a hazánkba is betört embertelenségek forrpontján erélyesen felemelte tiltakozó szavát. Társadalmunknak a zsinati és pápai megnyilatkozásokban hangoztatott pluralitása dialógusra vár: ennek szellemében kívánatos lett volna a különben igen bő levéltári és irodalmi anyaggal feldolgozott műnek figyelembe vennie a i84k századi szakasznál Mályusz Elemérnek a II. József-féle türelmi rendeletről írt tanulmányát; az újabb időkhöz pedig Ga- lántai József, Orbán László, Csizmadia Andor marxista szemléletű idevonatkozó munkáit, valamint a Világosságnak hasonlóképpen idevágó 1-2 cikkét. Szerző szemlélete kritikus, objektív, az egyháztörténetírásban kialakított jó értelemben, hasznosnak bizonyult volna azonban ennek továbbfejlesztése zsinati szellemben. Az itt- ott díszítő elemként ható személyi epizódok helyett inkább érdemeltek volna bővebb ismertetést országos jellegű, egyetemesebb hatású intézkedések. Meszlényi könyve hasznos gyarapodása újabb egyháztörténeti irodalmunknak. Bő anyagából nemcsak a szakemberek meríthetnek, hanem hasznos, sőt élvezetes olvasmánya lesz mindazoknak is, akik szeretnek minél többet tudni a magyar katolicizmus többszázados munkásságának vitathatatlan érdemeiről. Félegyházy József „Egyházi épületek és műtárgyak gondozása” Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat (1971) Szent István király születésének ezredik évfordulójára jelent meg a Képzőművészeti AJap Kiadóvállalatának gondozásában, jelentőségéhez méltó köntösben az „Egyházi épületek és műtárgyak gondozása" című kézikönyv. Nem túlzás, ha a Szerkesztőbizottság a kiadvány elő262
