Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 2. szám - FÓRUM - Bán Endre: Néhány megjegyzés az új hittankönyvhöz
sajnos, a kész szövegbe nem építették be a gondolatokat. Ez kár, mivel egy-egy óra a témát úgyis több oldalról közelíti meg, s a gyermeknek több képességét is foglalkoztatja, tehát annál fontosabb lett volna, hogy kikristályosodjék ebből a sokból az egységes élmény és egységes gondolat. Ezen a téren egyébként a külföldi hittankönyvek is kísérletezgetnek, nem egységesek annak eldöntésében: mennyit és mit memor-izáltassanak. így a magyar hittankönyv nem maradt el a külföldiek mögött. Annál kellemesebb lenne viszont, ha ezen a -téren felülmúlná őket. Végeredményben egy jól megfogalmazott kérdés és válasz a témának a lényegét adja, -s így a hitoktatót is a leghatásosabban tudja útbaigazítani. Az új hittankönyv összefoglaló kérdései között vannak súlytalanok, kevesetmo-ndók, lényegtelenek (3., 7., 15., 16.), vannak nehezen érthetőek (11. „egyszülött Fiú”, 16. „a mennyei Atya mindenkinél jobban szeret minket”: úgy is érthető, hogy minket jobban szeret, mint mást, 28. „hogy egyesüljünk Jézussal, 30. Máriát Jézus „megkoronázta”). Az imádság kérdése A hittankönywhöz mellékelt útmutatás hangsúlyozza, hogy a gyermeket szoktassuk olyan imákra, amelyek a tanult leckéből, vagy a gyermek életéből adódnak. Jó lett volna, ha ezt a szép elvet azzal is elősegítették volna, hogy a verseknek legalább egy részét imádság formájában szöve- gezik. Kisgyerektől nehéz elvárni, hogy el tudjon beszélgetni Istennel, de kétségtelenül ebbe az irányba kell segíteni őt. A változatos hangulatú és témájú szöveges imák rávezetik a gyermeket idővel arra, hogy élete élményeiből imát alkosson. A külföldi hittankönyvek szinte minden órához közölnek imádságot. Ez lehet oktató jellegű, amely egyben tartalmazza a lecke tudnivalóit is. Pl. „O Gott, wie gross, wie gut -bist du, wie schön ist dei-ne Welt! Gib, dass ich dir zulieb auch tu’, was, Vater, dir gefällt”. A francia hit- tankönyvek zsoltárrészleteket hoznak a leckék után. Ez szintén hasznos megoldás, hiszen a zsoltárok a legemberibb, 'legőszintébb imák, s -amellett egy zsoltárdallam megtanulásával mind énekelhetek. Jó lenne a készülő hittankönyvekben ezt a megoldást is érvényesíteni. Az is előnyös lenne, ha ismert templomi énekeink bővebben szerepelnének, hiszen ezek imaszövegek is, s így dupla haszonnal alkalmazhatók. Egyrészt a gyermekek templomi részvételét tennék cselek- Vőbbé, teljesebbé, másrészt alkalmasak lennének a hittanismeretek jobb rögzítésére. Természetesen nem kellene ragaszkodni az énekek eredeti rendeltetéséhez, hanem a hittan-anyagnak és a gyermek értelmének megfelelően kellene őket felhasználni. Hogy ez lehetséges, arra hadd említsek egy kiragadott példát. Az „Égből szállott szent kenyér” 4. versszaka. „Nap, Hold, fényes csillagok, imádságra gyúl-jatok, hitünk fénye Öt dicsérje, kit ragyova áldotok!” - -nyugodtan megtanítható olyan gyerekekkel is, akik az Oltáriszentségről még nem tanultak, s csupán annyit tudnak, hogy Isten a világ iteremtője. Még két apróság A könyv jelszava és címe egyben: A mennyei Atya szeret minket. Ezt a jelszót a címlapon szomorkás arcú gyerekek közük az olvasóval. Nem látszik rajtuk, hogy örülnek a mennyei Atyának. Sőt az egész hittankönyvben egyetlen igazán derűs arc sem látható. Miért? Sajnálatos magyar sajátosság, hogy különvált az apa és atya szó. Minden hitoktató tudja azt, hogy a gyermek számára az atya szó értelmetlen, amit külön meg kell magyarázni. Eleve nem kelthet tehát a hangzása semmiféle hangulatot, kellemes asszociációt a gyermekekben. Ügy gondolom, ma már elérkezett az ideje annak, hogy - annyi sok üturgikus újítás után - bátran szakítsunk az atya szóval. Megrázkódtatást, vagy megszentségel-enítést nem okozna, ha Istent meny- nyei apánknak neveznénk, hiszen ezt ö engedte meg, és más nyelvekben egészen természetes ez a megszólítás. A gyermekek számára viszont ez a kis újítás jobb, gazdagabb istenélményt nyújtana. Bán Endre 122
