Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 4. szám - FIGYELŐ - Vághy István: Új német hittankönyv
Nem nevezhető katekizmusnak, mert hiányzik a kérdés-felelet-forma. Valószínű éreztette hatását a felnőttek számára írt Holland Katekizmus. Az első belelapozáskor már feltűnik a sokféle idézet, olyanoktól is, akikre nem is mertünk volna gondolni. A 125. oldalon „békés egymásmellettiségben” Johann Wolfgang von Goethe, VI. Pál és Arthur Schopenhauer szavai. Szerepel Mohamedtől, és a Talmudból vett idézet, továbbá Dietrich Bonhoeffertől, G. B. Schawtól, Wernher von Brauntól. A 139. oldalon Augustinus és Luther szavai egymás után. Helyet kapott benne Christian Morgenstern, Bertolt Brecht, Oswald Spengler, J. F. Kennedy, Albert Camus, Karl Jaspers, Martin Luther King. A szentírási és zsinati tanítások mellett kínai és egyéb közmondás is található benne. A régebbi katekizmusban készen állott mindenre a felelet. Az új „Munkakönyv” partnert, beszélőtársat keres, a mai embert keresi, mai problémáival és kételyeivel. A mai embert akarja Istenhez vezetni. A mai ember pluralisztikus világban él és ebből a nézőpontból közelíthető meg. Amikor a könyvet forgatjuk, először úgy érezzük, hogy nagyon idegen világba tévedtünk. Mi megszoktuk a kérdést és a feleletet, így nőttünk fel, jelenleg is így hitoktatunk, önkéntelenül is megkérdezzük: ilyen könyv esetében mit tudhatnak a 10-13 évesek? Kerek meghatározásokat, definíciókat biztosan nem. Viszont tudnunk kell: A bitoktatás nem tudományos formák és definíciók közlése, hanem a valóságos élettel való találkozás. Eddig még „mini-teológusokat” akartunk nevelni az elsőosztályos kisgyermekektől fölfelé. Hosszan lehetne idézni a most használatos hittankönyveket. Még idegenül állunk az új törekvésekkel szemben, szinte eretnekséget szimatolunk bennük. Az új német „Munkakönyv” segítségével a gyermek az élettel találkozik. Hitoktatója is ebben segíti. Szinte minden egyes gyermeknek magának lesz „hittankönyve”, hiszen összegyűjtik a szükséges képeket, felnőtteket kérdeznek meg, szövegeket, imádságokat formuláz- nak. Összehasonlítást tesznek egyéb tanulmányaikkal, tehát sokoldalúan találkoznak a való élettel. Biztos, hogy maradandóbb is lesz, mint a sok száraz kérdés-felelet megtanulása. Bemutatóul álljon itt két részlet (19 és 33): Az eredeti bűn 142. zsoltár 1-3. verse: „Uram, hallgasd meg imádságomat, vedd hűséged szerint füledbe könyörgésemet. Hallgass meg engem igazságod szerint. Ne szállj ítéletre szolgáddal, mert senki sem igaz előtted az élők közül. íme, ellenség üldözi lelkemet, porig alázza éltemet, olyan sötétségbe taszít engem, mint amilyenben a rég megholtak vannak”. Isten megteremtette az embert és ajándékul adta neki, hogy szentségben és igazságban élhessen. Az ember azonban vétkezett, ezért mindnyájan olyan világra születünk, amit megzavart a bűn. Nemcsak Teremtőnk jó adományaiban részesülünk, hanem abban a veszteségben, kárban is, amit az ember történetének kezdetén okozott. Bűnben vagyunk, mielőtt sajátmagunk vétkeztünk volna. Bűnös nemzedék gyermekei vagyunk (Eredeti bűn). Mi is vétkezünk. Senki sem mondhatja: nekem nincs bűnöm. Hibáink, mulasztásaink révén a világ bűnének részesei vagyunk. Mindnyájan szenvedjük azt a bajt, hogy hűn van a világon. Szenvedünk, mert még nem vagyunk közel Istenhez. Szenvedünk a világban levő rendetlenség miatt, amihez mi is hozzájárulunk. Szenvedünk a pusztítás, a háború, a nyomor, az elhagyatottság és a halál kényszere miatt. Minél jobban felhalmozódik a bűn, annál jobban felismerhetők a következményei. MINDNYÁJAN SZENVEDÜNK ATTÖL A BAJTÓL, AMI A BŰN RÉVÉN A VILÁGRA SZAKADT. Heinrich Lersch író ezt írja: Ö, Uram. Istenem rossz vagyok, Segíts nekem, kiáltok bűnöm éjjeléből 1 Olyan rossz vagyok, mint a világ. Te azonban igaz vagy. Hol vagy? Hol a hatalmad? 1. Magyarázd meg Heinrich Lersch versét! — Mit mond magáról? Mit mond a világról? Mit a bűnről? Mit Isten hatalmáról? 2. Az efezusi levél 2. fejezetében 3-5. versében ez áll: Születésünknél fogva mi is a harag gyermekei voltunk, akárcsak a többi ember. De az irgalmasságban gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket”. Hasonlítsd össze Szent Pál szövegét Heinrich Lersch versével 1 Mit jelent az, hogy bűneink miatt holtak voltunk? (Utalás az előző részre.) 3. Képeket és számadatokat gyűjtöttetek szerencsétlenségekről, bajokról, amiben az emberek hibásak. Próbáljuk egyes példákban megkeresni, kit terhel a felelősség. Mely esetben lehetett volna a szerencsétlenséget könnyen megelőzni? Mely esetben okozta a bajt teljes szándékosság? 4. Szent Pál apostol azt írja a római levél 8. fejezetének zz. versében: Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet együtt sóhajtozik és vajúdik . . . mindaddig. De nem csak az, hanem mi is”. - Mondj olyan példákat, amitől nemcsak az ember, hanem maga a természet is szenved. 5. Mondj példákat, amikor valaki saját hibájánál fogva keveredik bajba. 6. Belekeveredhetik-e valaki a rosszba saját hibáján kívül? Mondj példákat! 7. Magyarázd meg, mit jelent: bűnös nemzedék gyermekei vagyunk. Mit jelent ez a szó: eredeti bűn? Beszélgessünk róla! Ez egyik 258
