Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)

1970 / 4. szám - FIGYELŐ - Teológiai jegyzetek

legnehezebb kérdés a világon. Később még gyakrabban beszéltek róla, illetve szükséges lesz róla beszélni. Imádság: 129. zsoltár első része. „A mélységből kiáltok, Uram, hozzád, hallgasd meg szavaimat, Uram. Legyen füled figyelmezéssel amikor hozzád könyörög szavam. Ha felrovod a vétkeket, Uram, ki áll meg akkor előtted, Uram?” Krisztus az élők és holtak Megmentője. Krisztus mondja: „Én vagyok az Első és az Utolsó, s az Élő: halott voltam, de most örökkön-örökké élek. Nálam van a halál és az alvilág kulcsa” (Jel 1, 17-18). Az Emberfiának emberi halállal kellett meg­halnia. Jézus meghalt és eltemették. Azonban nem maradt holtan. Halálával mindenkinek megszerezte az örök életre való jogot, minden­kit megváltott: élőket és holtakat. Izáiás prófétánál Isten hatalmának nagy di­cséretét olvashatjuk: „Mondjatok dicséretet egek, mert irgalmasságot cselekedett az Ur, ujjongjatok föld határai” (íz 44, 25). Isten ha­talma mindent átfog, ami csak van. Nincs olyan hely, ahová a megváltás el nem hatolna. Magának a halálnak hatalmi köre is alá van vetve Krisztusnak. Ezt a titkot valljuk, amikor mondjuk: Krisz­tus alászállt a holtak országába. Isten e tetté­vel, amit Jézusban művelt, a teremtésben új rend lépett életbe. Aki hisz Jézus Krisztusban, az tudja, hogy a halállal nincs vége minden­nek. Tudja azt is, hogy Isten övéit összegyűjti Jézus Krisztus a mi Urunk által, aki az Életre mentett meg minket. „Krisztus ugyanis azért TEOLÓGIAI JEGYZETEK SPORT, EGÉSZSÉG, ÉLETSZENTSÉG. Az alábbi írás azt akarja kimutatni, hogy milyen szoros összefüggés van a sport, az egészség és az életszentség között. Persze mindjárt eszünkbe jut az ellenvetés: azok a szentek, akik törékeny testben, szinte állandóan betegen emberfölötti munkát végez­tek. De jegyezzük meg: a szentek titka a ke­gyelemben van. Ismerjük a tételt: gratia non destruit, séd supponit et perficit naturam. A test és lélek szoros összefüggésének hangozta­tása a sportnak és testedzésnek új jelentőséget ad a keresztény bölcseletben. Mens sana in corpore sano. A sport nagyraértékelése és he­lyes értelmezése a műveltség jele. De mindjárt tegyük hozzá: mikor sportról beszélünk, nem halt meg és támadt föl, hogy holtakon is, élő­kön is uralkodjék” (Róm 14,9). 1. A régi irodalmi német nyelvben: ,,hella” a holtak országa. Nézz utána hol van a régi világképben szó a holtak országáról? (34. old., 1. feladat). Magyarázd meg ebből, miért mondjuk a Hiszekegyben: ,,szállá alá poklokra”? 2. Régente úgy gondolták, hogy az ószövetség igazainak a föld alatt, az „alvilágiban kel­lett várakozniok a Messiásra, amíg megvitte nekik az örömhírt, hogy megváltotta őket. Milyen hit és reménység származott ebből az elgondolásból? Milyen félreértések keletkez­hetnek az ilyen térhez kötött elképzelésből? Antiochiai Szent Ignác püspök 110 körül írta a filadelfiai keresztény közösségnek: „Krisz­tus-Főpapunk az ajtó az Atyához. Ábrahám, Izsák, Jákob, a próféták, az apostolok, az Egyház által lépünk be”. A két vázlatból is láthatjuk a könyv merő­ben új szemléletét. Az tény, hogy nem a mi viszonyaink számára készült. De igen nagy ha­szonnal forgathatjuk. Kitágul a látókörünk, megérezzük belőle a II. Vatikáni Zsinat szelle­mét, valamint azokat az erőfeszítéseket, hogy a ma emberének mai nyelven szóljunk hitünk igazságairól. Tanulmányozásával sok olyan tehertől szaba­dulunk meg, amit lényegesnek gondoltunk, pe­dig nem volt az. A hitigazságok új megvilá­gításba kerülnek, tehát senki hite sincs veszé­lyeztetve, hanem megerősítve és korszerűsítve, hiszen a gyémánt a föld mélységében és onnan kiszabadítva is mindig ugyanaz a drágakő ma­rad. Vághy István rekordok hajhászását értjük, hanem azt a tuda­tos tevékenységet, amely a test képességeit akarja érvényesíteni a lélek szolgálatában. Ki­tűnő önfegyelmezési iskola. Igazi aszkézis, mert hivatásunk szeretete visz rá arra, hogy testün­ket műveljük. A testi edzettség lélektani síkon is jelentkezik. Ebben van felbecsülhetetlen ér­téke. Ha hibátlanul működnek a kiválasztó mi­rigyek, az idegek és más szervek, ez a tény óriási hatással van érzésvilágunkra és kedély­állapotunkra. Van bennünk lendület és élet­kedv. Ezzel lesz edzett és kisportolt test kitűnő alapja a jellemnek és az egész erkölcsi élet­nek, míg az elpuhult, ellustult test valóságos előmozdítója a jellemtelenségnek és erkölcste­len életnek. A testkultusz, sport nem öncél, 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom