Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)

1970 / 2. szám - Tarnay Brúnó: A csoda - isteni jel?

A beteg megelőző, preagonisztikus állapotát tekintve csöppet sem valószínű ugyan, hogy egyszerű remissióról van szó, mégis újra és újra ellenőrzik a gyó­gyulás állandóságát. Tizennyolc éve teljesen tünetmentes. A „Szeplőtelen Foganta­tás” zárda nővéreként él és egészséges. Rendkívüli esztendő Az utóbbi években a kegyhelyen megforduló átlag 45-50 ezer beteg közül évente kb. 30 jelentkezik az Orvosi Irodában: „Meggyógyultam!” Ilyenkor felveszik az adatokat, a kórtörténetet szigorú pontossággal, leletek és bizonyítványok alapján tisztázzák — foglalkoznak vele, ha az eset figyelemre méltó, vagy az irattárba te­szik. 1950-ben összesen 63 gyógyulás adatait sorolták be az 1886 óta lelkiismerete­sen gyűjtött Archívumba. Ezek közül 6 rendelkezett azokkal a sajátos jegyekkel és információs hiánytalanságokkal, - amelyet a Bizottság megkövetel [3]. Végül is 4 gyógyulás nyerte el az egyházi jóváhagyást. Négy, hivatalosan elismert, „rend­kívüli eset” egy évben: még Lourdesban is ritkaságnak számít! A fenti esemény után néhány héttel érkezett Evasio Ganora. Az ötgyermekes olasz gazdálkodó maga nem volt tudatában: milyen szörnyű betegség kellemetlen­ségeit viseli. Azt sem tudta, hogy kezelőorvosa, dr. Pietro Capra, számos vizsgá­lat, ellenőrzés és konzultáció után már megalkotta a prognózist: „néhány hónapja van még hátra . . .” Ganora csak a hirtelen felszökő, majd alábbhagyó láz forrósá­gát érezte, szenvedett az erős izzadástól, tudta, hogy bal hóna alatt két kemény, kézzel kitapintható, babszem-nagyságú duzzanat van és ezek az „apróságok” okoz­nak annyi fejtörést orvosainak. A vizsgálatok és beavatkozások részletezése, a szisz- tematikus kezelés, a sokféle lehetőséget fokozatosan kizáró kormeghatározás okvet­lenül benyomást gyakorolnának az eset dokumentumait tanulmányozó szakemberre. Végeredményben a magasra szökő és ingadozó láz, a máj és lép megnagyobbo­dása, erős antibiotikumok többszörös eredménytelen alkalmazása, negatív Wasser- mann-próba, a tbc lehetőségének kizárása, még inkább a vérkép jellegzetes rend­ellenességei, legfőképpen pedig a hónalji nyirokcsomók punkciója és szövettani vizs­gálata csak egyetlen következtetést engedtek meg: rosszindulatú „Hodgkin-kór”. A nyirokrendszer egyes helyein a normális szövet-szerkezet átalakul, rostosodás és sarjszövet képződése következtében a fehérvérsejtképződés folyamata súlyos rendellenességet mutat [4]. Legyengülés, vérszegénység és rövid időn belül halál. - Oki kezelést nem ismernek. Rövid javulást eredményez a vérátömlesztés (Gano- ránál 22 esetben ismételték meg) - sejtburjánzást gátló szerek adagolása (kétszer kísérelték meg a mustárnitrogén alkalmazását), besugárzások... A beteg szövet­ből kivett preparátumok a diagnózis többszörös felülvizsgálatát tették lehetővé a gyógyulás előtt és után [5]. Nem volt tehát kétséges, hogy valami rendkívüli ment végbe Ganora szerve­zetében, amikor június 3-án a fürdőben alámerítették és feloldó, megnyugtató me­leget érzett szétáramlani egész testében. Nem ült vissza tolókocsijába, nyugodtan járt, aludt. Az orvos megállapítja, hogy testhőmérséklete normális. A hónalji gö- bök eltűntek. Hatalmas étvággyal táplálkozik és harmadnapra maga áll be a be­teghordozó ,,brancardier”-k megerőltető munkájába. Többszörös, szinte aggályoskodó felülvizsgálat, kiegészítő leletek beszerzése.. . tartózkodó óvatosság... a beteg szövetből vett preparátumok és a gyógyult nyirok­csomók összehasonlítása, szakvéleményezés.. . Ez az Orvosi Iroda stílusa! „Nem értem a merevségüket! Az ilyen esetek vitán felül meghaladják az orvostudomány 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom