Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 1. szám - FIGYELŐ - Csanád Béla: A biblikus hitoktatás alapkérdései
fontos kérdés: miért hitt a főember? Látta a csodát? Nem látta: „visszaemlékezett..." János apostol tehát nem tesz mást a csoda elbeszélésében, mint a hit teológiai magyarázatát adja. Nála így ez az elbeszélés teológiai jelentést kap. Ha már most azt vizsgáljuk, melyik szerző kiknek írta az evangéliumot, látjuk, hogy a kérygmatikus igény megmagyarázza az alkalmazásokat és részletekben való eltéréseket, de ezek egyike sem érinti a csoda történeti lényegét. Ha pedig mindehhez hozzávesszük a szentíró egyéniségének sajátosságait, hajlamait és műveltségét, még jobban világossá válik előttünk eljárási, alkalmazási módja. (Máté a JEGYZETEK 1. Vö. Vöröss Ferenc, Napjaink hitoktatási reformtörekvései. In: Teológia II (1968) 182. 2. Josef Dreissen: Diagnose des Holländischen Katechismus. Über Struktur und Methode eines revolutionierenden Buches. Freiburg, 19682. (Ez eddig a legjobb részletekbe menő tanulmány a Holland Űj Katekizmusról.) - 3. Gravissimum Educationis 4. - 4. Christus Dominus 14. - 5. Christus Dominus 13. - 6. Christus Dominus 14. - 7. Vö. Nagy Sándor és Horváth Lajos (szerk.), Neveléselmélet, Budapest, 19672, 217: „A gyermek belső késztetésből fakadó, pozitív motivációs bázison nyugvó, mindenoldalú tevékenysége nélkül nem nevelhetünk eredményesen”. — Vö. még Juhász Ferenc, A motiváció szerepe a nevelésben, Budapest, 1969. és Búzás László: Az „új iskola” pedagógiája, Budapest, 1969. - 8. Hubertus Halhfas, Fundamentalkatechetik. Sprache und Erfahrung im Religionsunterricht. Düsseldorf, 1968. (Egyházi jóváhagyás nélkül jelent meg.) - A biblikus hitoktatás kérdéseiben Albert Höfer és Günter Stachel munkáira sokkal inkább támaszkodhatunk. - 9. Vö. Dei Verbum, 24. - 10. Újszövetségi Szentírás, Budapest, 1968, 416. - Vö. (más alkalm. érteim, is!) Heinrich Kahle- feld, Gleichnisse und Lehrstücke I—II. Leipzig, 1963, II 41-50; L. Cerfaux, Le trésor des pa- raboles. Paris, 1966, 86-91. - ír. Dei Verbum, 12. - 12. Dei Verbum, 11. - 13. Vö. Alfred Lappié, Biblische Verkündigüng in der Zeitenwende I—II. München, 1965, I 32-46. - 14. Dei Verbum, 16. - 15. Vö. Dei Verbum, 14. - Az világ, a pogányság felé „nyitott” lelkű ember volt, őt magát is érdekelte, mi lesz a pogá- nyokkal, azok üdvösségével, s hogyan egyeztethető az általános isteni meghívás Izrael vá- lasztottságával. Lukács hellénista műveltségű, etikai beállítottságú író volt János pedig, aki a legbarátibb kapcsolatban volt Jézussal, egyben a legteológikusabb beállítottságú apostol.) Ezen a példán, röviden, csak azt akarjuk bemutatni, nem kell félnie a hitoktatónak az új szentírástudománytól. Éppen ellenkezőleg, ennek segítségével még szebben, eredményesebben tudja munkáját végezni: a gyermekek számára az evangélium jó hírét, üdvösséges tanítását közvetíteni. összes újabb külföldi hittankönyvek így tárgyalják az Ószövetséget. Így az NDK-ban is: Johannes Riede, Kommentar und Katechesen zum Glaubensbuch. Alttestamentlicher Teil. Leipzig, 1968. (Herder-lkiado licence.) - 16. Üdvösségünk előkészítése. Trnava, 1969, 13-14. („A hat dolgos hétköznap a világteremtés hat korszakának emléke”. Ezt ilyen kategorikusan tanítani nem ajánlatos, még akkor sem, ha olyan nagy sikerű könyv teszi „elfogadhatóvá”, mint F. L. Boscbke, Die Schöpfung ist noch nicht zu Ende. Düsseldorf, 196411. Magyarul: „Hat nap alatt?” címmel, Budapest, 1969. Véleményem szerint a hat nap - hat korszak párhuzamot legfeljebb, mint egy magyarázatot szabad felhozni.) - 17. Vö. Dei Verbum, 15.- 18. Vö. „Sancta Mater Ecclesia”, Commis- sio Bibi. utasítása. AAS 56 (1964), 715. - Dei Verbum, 19. - A mítosz és történetiség (mítosz és hit) problémájára vonatkozólag: André Manaranche, Je crois en Jésus-Christ aujourd'- hui. Paris, 1968, 128 sköv. (összefoglalja: Szabó Ferenc, Isten barátai. Róma, 1969, 47-49.)- 19. Dei Verbum, 19. - 20. Vö. Bruno Dreher, Die Verkündigung der Wunder Jesu in der Katechese. In: Hans-Andreas Egenolf (kiad.), Die Heilige Schrift in der Gemeinde I—II. Leipzig, 1968, II 202-220. - Vö. még: Rudolf Schnackenburg, Zur Auslegung der Heiligen Schrift in unserer Zeit, in: H.-A. Egenolf, i. m. II 5-23; Norbert Lohfink, A szentírás megértése, in: Szolgálat 2 (1969) 16-36. Csanád Béla 50
