Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 4. szám - MEDITÁCIÓ - Paskai László: Emberi egzisztenciánk karácsony fényében
MEDITÁCIÓ Paskai László EMBERI EGZISZTENCIÁNK KARÁCSONY FÉNYÉBEN Karácsony Krisztus emberi születésének ünnepe. Arra a történeti tényre emlékezünk, hogy a második isteni Személy emberként jött közénk. Ez a történeti tény a keresztény hitvallás alapvető igazságát állítja elénk: az, aki valóságos Isten, egyben valóságos ember is. Hitünk elméleti megállapítása mély tartalmat tár fel emberségünk értelmezésében. Ez ma különösen nagy probléma. A mai ember mélyen reflektál önmaga létére, egzisztenciájára. Érzékenyen keresi emberi létének értelmét, értékét, rendeltetését. Módszerében önmagára hagyatva elemzi saját magát, és éppen ezzel az elemzéssel akarja „megvilágítani egzisztenciáját” (Heidegger). De amíg csak önmagunkból indulva, saját emberi létünket elemezve akarunk világosságot deríteni, bármilyen mélységet is pillantsunk meg személyes embervoltunkban, végső fokon csak a homály, kétely, bizonytalanság erősödik meg. önmagunkban csak az esendőséget, a gyengeséget látjuk, és a „világba kivetett létünk” alapjában tartja meg értelmetlenségét éppen azáltal, mert egyben „halálra rendelt lét”. Krisztus emberi születése, embersége fényt jelent számunkra ebben a keresésben. Benne az igazi ember jelent meg köztünk, aki fény, és „megvilágosít minden embert” (Jn i, 12). Emberi természetében a megtestesülés révén feltárul Isten tervének teljessége, és oly módon világítja meg emberi egzisztenciánkat, ahogyan magunkra hagyot- tan sohasem pillanthattuk volna meg önmagunkat. Milyen fényt áraszt karácsony misztériuma, Krisztus embersége emberi egziszten- ;iánk megvilágításához? Megjelent Isten jósága és ember szer etete Karácsony misztériumának az első mondanivalója, hogy az Isten szeretete vesz körül bennünket, de azt a világot is, amelyben élünk. A liturgia Szent Pál szavaival értelmezi karácsony alapgondolatát: „Megjelent üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete” (Tit 3, 4). Krisztus születése Isten ember- szeretetéről tanúskodik. A megtestesülés ténye Isten szeretetének a kifejezése: „Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3, 16). A hitvallás is ezt emeli ki: „Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállóit a mennyből”. Az a tény, hogy Isten emberré lett, arról beszél, hogy emberi létünket Isten szeretete veszi körül. 1. Először is arra utal, hogy Isten szereti az embert, törődik az emberrel, az ember Isten ügye. Isten szeretetének tárgya minden egyes ember; minden esendőségével, gyengeségével, kételyével együtt; még a bűnös ember is. - Isten szeretetének a tárgya az egész világ, amely körülvesz bennünket, amelyben élünk. Ezért nincs rossz és kivetni való sem az emberben, sem a világban, amelyet Isten teremtett. Sőt, ha feléje 241
