Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)

1970 / 4. szám - MEDITÁCIÓ - Paskai László: Emberi egzisztenciánk karácsony fényében

MEDITÁCIÓ Paskai László EMBERI EGZISZTENCIÁNK KARÁCSONY FÉNYÉBEN Karácsony Krisztus emberi születésének ünnepe. Arra a történeti tényre emlékezünk, hogy a második isteni Személy emberként jött közénk. Ez a történeti tény a keresz­tény hitvallás alapvető igazságát állítja elénk: az, aki valóságos Isten, egyben valósá­gos ember is. Hitünk elméleti megállapítása mély tartalmat tár fel emberségünk értelmezésében. Ez ma különösen nagy probléma. A mai ember mélyen reflektál önmaga létére, eg­zisztenciájára. Érzékenyen keresi emberi létének értelmét, értékét, rendeltetését. Mód­szerében önmagára hagyatva elemzi saját magát, és éppen ezzel az elemzéssel akarja „megvilágítani egzisztenciáját” (Heidegger). De amíg csak önmagunkból indulva, sa­ját emberi létünket elemezve akarunk világosságot deríteni, bármilyen mélységet is pillantsunk meg személyes embervoltunkban, végső fokon csak a homály, kétely, bi­zonytalanság erősödik meg. önmagunkban csak az esendőséget, a gyengeséget látjuk, és a „világba kivetett létünk” alapjában tartja meg értelmetlenségét éppen azáltal, mert egyben „halálra rendelt lét”. Krisztus emberi születése, embersége fényt jelent számunkra ebben a keresésben. Benne az igazi ember jelent meg köztünk, aki fény, és „megvilágosít minden embert” (Jn i, 12). Emberi természetében a megtestesülés révén feltárul Isten tervének teljes­sége, és oly módon világítja meg emberi egzisztenciánkat, ahogyan magunkra hagyot- tan sohasem pillanthattuk volna meg önmagunkat. Milyen fényt áraszt karácsony misztériuma, Krisztus embersége emberi egziszten- ;iánk megvilágításához? Megjelent Isten jósága és ember szer etete Karácsony misztériumának az első mondanivalója, hogy az Isten szeretete vesz körül bennünket, de azt a világot is, amelyben élünk. A liturgia Szent Pál szavaival értelmezi karácsony alapgondolatát: „Megjelent üd­vözítő Istenünk jósága és emberszeretete” (Tit 3, 4). Krisztus születése Isten ember- szeretetéről tanúskodik. A megtestesülés ténye Isten szeretetének a kifejezése: „Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3, 16). A hitvallás is ezt emeli ki: „Ér­tünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállóit a mennyből”. Az a tény, hogy Isten emberré lett, arról beszél, hogy emberi létünket Isten szere­tete veszi körül. 1. Először is arra utal, hogy Isten szereti az embert, törődik az emberrel, az ember Isten ügye. Isten szeretetének tárgya minden egyes ember; minden esendőségével, gyengeségével, kételyével együtt; még a bűnös ember is. - Isten szeretetének a tárgya az egész világ, amely körülvesz bennünket, amelyben élünk. Ezért nincs rossz és ki­vetni való sem az emberben, sem a világban, amelyet Isten teremtett. Sőt, ha feléje 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom