Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 3. szám - Pelsőczy Ferenc: Szent István az ezredévforduló tükrében
Szent István nevelői közül néhány vonással meg kell még emlékeznünk Rádióról, ki együtt jött Szent Adalberttel abból az aventinusi kolostorból, melyben Nagy Szent Vazul görög szerzetes-regulája harmóniában együtt volt érvényben Szent Benedek clunyi megújulású szabályzataival. Szent István édesanyja, Sarolta, a görög kereszténység kereteiben nelvelkedett. Így örömmel vette, hogy az esztergomi udvarban Radla mind a két színezetű kereszténységet egyforma alapossággal képviselte. Maga Radla is jól érezte magát Esztergomban; mert Anasztáz és Adalbert hiába hívogatta őt lengyelországi követésükre, Radla, talán éppen a fejedelmi család kérésének eleget téve, sem engedett a meghívásnak. Külön ki kell emelnünk nevelői síkon Pannonhalma generális lelki és szellemi jelentőségét. A quedlinburgi találkozó óta az apokaliptikus szellemtől lángoló reformszerzetesek előszeretettel keresték fel Pannóniának ezt a kiemelkedő dombját, hol akkori vélemény szerint Sabaria kútja közelében született a nyugati szerzetesség legjelesebb eszményképe: Szent Márton. - Már Géza fejedelem megkezdte a monostor építését, melynek első apátja Anasztáz lett. Panonbalmának és Esztergomnak kezdettől fogva megvolt a szoros lelki kapcsolata. Mikor pedig arról értesülünk, hogy Szent István fiával, Imre herceggel meglátogatta a Szent Hegyet, akkor ez nemcsak egy-egy rekollekciós lelki látogatást jelentett, hanem annak a mintának életrekeltését, amit már Nagy Károly részéről tapasztaltunk az acheni iskolában, hol őmaga nemcsak hallgatta a tudós Alkuint, de kérdezgette a növendékeket, sőt tanításukban is részt vett. Szent István ekkor már kora tudományosságában tekintélyes járatossággal rendelkezett. Pannonhalmán pedig, talán egyedül az országban, tanították a szabad művészetek minden ágát. A lelki nevelés mellett fontosnak tartotta a Szent Király a szellemi kiképzést is, melybe aktíve belekapcsolódott és alapossággal nevelt fiát a közösségi keresztény kultúra itt található legintenzívebb hatásának is tudatosan alávetette. Szent István szellemi barátai sorában elsőként Szent Gellértről kell megemlékeznünk. m 5 Nagyboldogasszony ünnepén Bonipert pécsi püspök kíséretében érkezett Székesfehérvárra. Felkérésére elmondotta, a király és az ország nagyjai előtt, a „Napba öltözött Asszony”-t dicsőítő beszédét, majd következett a királlyal való privát beszélgetés és a megbízatás, hogy ezentúl ő legyen Szent Imre herceg hivatalos nevelője. Igazolt tény, hogy Szent Gellért, ki élete feláldozásának készségével Velencéből a Szentföldre indult missziózni, most egész életét a magyar király és népe lelki-szellemi szolgálatába állította. Külön meg kell emlékeznünk Szent István három francia barátjáról, Bonipert pécsi - püspökről, Szent Fulbert chartresi püspökről, és ennek titkáráról, az ifjabb Hilduin- ról. Fulbert Gerbertnek régi barátja. A koronaátadás után kérhette Fulbertet, hogy küldjön segítséget világhírű iskolájából Magyarországra. Bonipertet küldte. Ez néhány évi működés után levélben kereste fel Fulbertet, hogy a pécsi káptalani iskola részére Priscillián grammatikáját küldje. Fulbert kedves titkára által, kit „lelke felének” nevezett, levél kíséretében megküldte a kért könyvet. A levélben kifejezi, hogy maga is szívesen eljönne a magyarokhoz: „Legnagyobb készséggel készek vagyunk meglátogatásodra, ha erre szükséged lenne és akarod, valamint nekünk módunkban áll”. Végül üdvözletét küldi maga és püspöksége minden tagja részéről, István király őkegyelmességének legbenső köszöntéseivel és imádságainak biztosításával. Hilduin kb. két évig Pécsett maradt Bonipert szolgálatában. Mozgó titkár volt, telve áldozattal és missziós szellemmel. - Szent Fulbert írásai át vannak itatva az alázat és szeretet szellemével. A Szűzanya iránti páratlan szeretete az egész keresztény világ előtt ismeretes volt. Senki sem merte elhagyni Szűz Mária neve mellől a „Mi Asszonyuk - Notre Dame” bor jelzőt, mert azt főbenjáró bűnnek tartották. Az akkori világ egyik legtiszi .„..ebb alakja volt. Odilo írja: „Könnyebb dolog téged csodálni, mint dicsérni, csak magasztalhatunk téged bölcsességedben, hited és 134
