Teológia - Hittudományi Folyóirat 3. (1969)

1969 / 2. szám - FIGYELŐ - Hageman Frigyes: A "magános" bűn lélektana és kezelése

a test életét, okosan elválasztva a világban tapasztalható visszaélésektől. Példát vehetnénk ezen a téren a primitív népektől (fiúknál és lányoknál serdült-avatások: ünnepük őket nyilvánosan - ez felhívás a feladatra és a felelősségre is). Rá kell vezetni ifjúságunkat a pozitív hozzáálláson kívül arra, hogy teltetlen szükség van fegyelemre, különben nem lesz teste az ajándékozó szerelem hordozója. A szex öncélú élvezgetéséhez senkinek sincs joga: a Másnemű Emberhez fogja kapcsolni, akit boldoggá kell tennie.

Általában nemeslclkű emberré érjen a fiatal, legyen önzetlen, szolgálatkész, finom mások tele; szorgalmas; önmagával szemben öntudatosan kémény. Mindenfajta feszültséget tudjon elviselni, nem kelljen „rögtön és feltétlenül” kielégítenie szertelen igényeit.

Legyen harmonikus kapcsolata kortársaival. A másneműekkel is találkozzék társaságban. A jó baráti körnek, amiben feloldódik, elsőrendű fontossága van („Gruppentherapie”). A szere- tetre méltó társas lényeknek kevesebb a problémájuk, mint a különcöknek. Sok múlik az egészséges önérzeten is, aminek feltétele a képességeinek megfelelő sikerélmény (reális! - mert látszat eredmény nem elég). A kisebbrendűségi érzés és életirigység gonosz kísértő.

KÖZVETLEN KEZELÉS (GYÓGYÍTÁS). Az ipszáció tünet. Mikor gyógyítani akarjuk, az okot keressük. Az is nyilvánvaló: nem izoláltan tekintjük a bajt, hanem az össz-személyiséget ápoljuk.

Gyermekkorban a habituális ipszáció oka a tudnivágyáson kívül (nem kap világosítást, lásd fenn) a szeretethiány [io]. A gyermek elha- gyottsága, örömtelen magánya tragédia. Ezt az okot kell megszüntetni, ha másként nem, környezetváltoztatással. Törődjünk szegénykével, ügyesen barátkoztattuk össze a többiekkel, siker-élményekkel bátorítsuk fel. Élni kezd és lassan lemarad róla a gyászos „vigasztalás”.

Kamasz- és ifjúkorban az átmenet gyökérte- lensége miatt az okok változatosak lehetnek (pl. elnyomottság elleni tiltakozás, sikertelenségek kárpótlása, felnőttéválás igénye, kaland- és élményvágy, mesterségesen szított szex-feszültség, rossz tapasztalatok). A segítésnél elkövetett pasztorális hibák: [n] i. A figyelem koncentrálása a leszoktatásra. Alapvetően rossz. A görcsös igyekvés felkelti az elesés félelmét (Erwartungsangst). Még a tanácsokat se azzal a megjegyzéssel adjuk: „hogy leszokjál”; és ne is azért imádkoztassuk: „hogy el ne bukjál”, hanem, hogy Isten akarata szerint - esetleg további, alázatosan elviselt sebekkel - fejlődjön. A figyelmet magasabbra irányítsuk, mert különben a bűntől való félelem ellenállhatatlanul kudarcba viszi. 2. Súlyos hiba a következményekkel való fenyegetőzés (betegség, Isten büntetése). Szintén fölkelti a félelmet, ami előbb-utóbb megbénítja a lelkiismeret ellenkező érveit. Mindenfajta félelmet fel kell oldanunk. 3. Elhibázott a formális akaraterőre való hivatkozás:

„légy erős és ne engedj!”, „ne légy akaratgyönge báb!”. Az akarat, mint ilyen, fikció [12]. Tréninggel sem lehet elérni, hogy válságos helyzetekben az ember a jó mellett döntsön. Erős motívumok kellenek. Szerezzünk neki - szereztessünk vele - vonzó indítékokat továbbhaladása számára. Megalázó kudarc-élményeivel szemben - ezek egyre kishitűbbé teszik - önérték- és siker-élményeket teremtsünk más területeken „betegünknek”.

Lényeges segédeszköz a fantázia-higiéné. Ne izgassa képzeletét feleslegesen (TV, filmek, könyvek válogatva). Töltse meg belső világát lekötő, érdekes dolgokkal. Hasznos lehet valamilyen passzió is. Ki kell szorítani a rosszat [13]. - Azonban nem helyes a fantázia pusztán negatív elintézése. Nem „elvonókúráról” van szó. A fantázia nem láz, amit csillapítani, eltüntetni kell. Fontos szerepe van az egyén fejlődésében. Ahogy a kisgyermek játék-fantáziájával tanulja, előre megéli későbbi cselekvéseit - úgy a kamasz-képzelet is jövő élete modelljét készíti és azon tervezi felnőttkori funkcióit. Ezért nem szabad egyszerűen megtiltani a fantázia működését - még a nemiség vidékén sem (elfojtás veszélye) [14]. A fellépő szex-képek magukban véve semlegesek - erkölcsileg kifogásolhatóvá, veszélyessé a szándék rosszasága, illetve a nemi izgalom tudatos fokozása teszi. Tehát irányítani kell, helyes mederbe terelni, „dolgoztatni”. Ne állhasson meg a képzelet a test szűk területeinél, hanem a teljes életre irányuljon. Aki csak a szexben „talál fantáziát”, az egyoldalú képzelete keskeny börtönébe záródik. Nem is él igazán. Az Ember a természetes és a természetfölötti világ végtelen skálájára született - ami fokozatosan tárul föl előtte. Erre vigye a fantázia.

Élő segítség az állandó lelkiatya (lelkivezető, gyóntató), akivel szemben a gyógyulni akaró bizalmat érez. Dialogizáló beszélgetésben elosztja téves elképzeléseit (pl. „ha jó vagyok, szeret Isten, ha bűnt követek el, gyűlöl”; vagy: „ha elestem, úgyis mindegy”), a jóságos Istent képviseli számára (nem a szigorút), leleplezi előtte az ipszáció élethazugságát (ti. hogy nem megoldás), bemutatja a benne rejlő éretlenséget (nem „felnőttes cselekedet”, hanem gyerekes-önző viselkedés).

Fölkelti védencében az igényességet: valódi jóérzést, megelégedettséget nem lehet találni mellékhelyiségekben sötétségbe szorított ötpercekben. Az ember emberi módon: lelki-szellemi harmóniában, társaságban, ízléses-esztétikus körülmények között érezheti csak jól magát. Fölhívja a lelkivezető a figyelmet a szépség nemesebb szemléletire, a Másik Nem istenakarta szerepére; a helyes viselkedésre, udvariasságra, finomságra.

Ideális ifjúkori szerelem is alakulhat így, ami önmagából kiemelve - szeretetre, szolgálatra nevelve - túllendítheti problémáin. — A komolyságra és önállóságra segített fiatal azután pozitív feladatai végzésének dinamizmusával kikerülhet a zsákutcából.

132