Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 3. szám - Vas József: Egy százéves vita lezárása
egy Pannonhalma környéki Sabariá-1, de jelző nélkül. Az erre vonatkozó adatoknak két hibája van. Egyik az, hogy ellentmondanak egymásnak. Van olyan pápai bulla, amely úgy említi, mint helységet: „Ecclesiam S. Martini in Sabaria” (Rt. I, 262-3). De van olyan is, amely úgy tartja nyilván, mint kápolnát (vö. Rt. I, 264-265). Viszont a hazai adománylevelekben se helységet, se kápolnát nem találunk ilyen néven. Még Szent László oklevelében (1085) sem, ahol pedig Pannonhalma összes birtokai fel vannak sorolva [20]. Az adatok másik hibája az, hogy nem lehet belőlük megtudni: vajon a jelző nélküli Sabaria azonos-e Sabaria Sicca-val? Ezt a kérdést a szent hegy környékén végzett ásatásoknak kellett volna eldönteniük. De az ásatások ebből a szempontból nem vezettek eredményre. A felszínre került anyagból ugyanis nem lehet megállapítani sem a település nevét, sem pedig azt, hogy Szent Mártonnak volt-e kapcsolata ezzel a múlt században kiásott helységgel. Nincsen nyoma „apai örökségének” és nincsen tárgyi emléke „kedvelt imahelyének”. Az életrajzírói szerint Szent Márton városban született. A Pannonhalma környékén kiásott helységek közül azonban egyik sem volt városias jellegű. Maguk a bencések állítják, hogy: „ . . . egyik sem volt nagyobb szabású, sem lakosainak számát, sem közigazgatási szervezetét tekintve. Nemcsak, hogy colónia nem volt ezen a területen, de még municipium sem . . .” [21] Valószínű tehát, hogy kisebb, nagyobb épületcsoportokból álló római nyaralótelepnek kell tekintenünk ezt a vidéket, amelyhez Szent Mártonnak nem volt semmi köze. Ezekután felmerül a kérdés: Van-e megbízható adat a hazai kútfőkben? Karácsonyi János [22] kimutatta, hogy a Hartvik-legendában (1116), amelyre a pannonhalmi hagyomány hívei előszeretettel hivatkoztak, sok a későbbi betoldás. Ezek között szerepel Szent Márton imahelyéről és apai örökségéről szóló rész is, amelyet pannonhalmi bencés szerzetes másolt bele 1190 táján. Závodszky Levente [23] meg nyilvánosságra hozta, hogy a küszini monostor alapítólevele (1157) eredetiben nem maradt ránk. Az 1230 tájáról való másolata pedig hamisítvány, tehát a részleteinek hitelt adni nem lehet. Anonymusról viszont Hóman Bálint [24] állapította meg, hogy a saját kora állapotainak visszavetítésével magyaráz meg régmúlt eseményeket. Pais Dezső [25] szintén azt hangsúlyozza, hogy Anonymusnak jelent a múltba visz- szavetítő hajlama van. Ezért az adatai és a magyarázatai között nagyon sok a megbízhatatlan. Ilyen többek között a szóban forgó 50. fejezet, amely történelmi és földrajzi szempontból is téves. Végül az Albeus-féle birtokjegyzéket kell mérlegre tennünk. Ennek Schoenwisner (i. m. 232) szerint az a legtermészetesebb magyarázata, hogy a Sabaria név akkoriban nemcsak a várost (oppidum, civitas) jelentette, hanem a hozzá tartozó közigazgatási területet is, amely egészen a Rábáig (ad Rapam) terjedt, és így határos volt Pannonhalma birtokaival, amelyek közül a Sebes közvetlenül a Rába partján terült el (Rt. I, 242-3). Viszont ilyen értelemben az Albeus-féle oklevél nem a pannonhalmiaknak ad igazat, hanem azt bizonyítja, hogy Szent Márton Szombathelyen született. Az Albeus-féle oklevelet közvetlenül a tatárjárás előtt állították ki. Feltűnő, hogy ettől kezdve egészen a XVIII. század közepéig a Pannonhalma melletti Sabariá-nak sem a hazai, sem a külföldi írásos emlékekben nincsen nyoma. Egyesek [26] szerint azért, mert 1241-ben elpusztult. Mások [27] szerint pedig azért, mert nem is létezett sohasem. Kinek van igaza? Ezt a kérdést adatok hiányában eldönteni nem lehet. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a Pannonhalma melletti Sabariá-1 Csánki Dezső [28] sem említi meg a XIV. század helységneveit tárgyaló történet-földrajzi munkájában még az elpusztult falvak és puszták között sem. Tehát a hazai és külföldi bizonyítékok mérlegelése alapján megállapíthatjuk, hogy Pannonhalma környékén Sabaria vagy Sabaria Sicca nevű helység létezését hitelt érdemlő adatokkal megokolni nem lehet. Minden jel arra mutat, hogy hazánk területén Szombathelyen kívül más Sabaria nevű helység sem az ókorban, sem pedig a 163
