Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 3. szám - Vas József: Egy százéves vita lezárása
középkorban nem létezett. Ezért nem emlegetik az újkori írásos emlékek sem. Sa- baria Sicca létezését Katona István újította fel a XVIII. század második felében egy középkori hagyomány és az ebből merítő hazai és külföldi kútfők tévesnek bizonyult adatai alapján. Szombathely és közvélemény A fenti megállapításból kétségbe vonhatatlanul következik, hogy Szent Márton püspök szülővárosa a rómaiak Claudia Savariá-\a, a mai Szombathely őse volt. így tudta ezt a XVIII. század közepéig mindenki. Ez volt róla a hivatalos közvélemény. Íme néhány adat [29]: A herefordi térképen, amely Angliában készült a XIII. század második felében, fel van tüntetve Sabária városa és mellette ez a név olvasható: S. Martini. Angliában tehát a középkor második felében az volt a közfelfogás, hogy Szent Márton Szombathelyen született [50]. - A znlavári konvent birtokösszeíró levele szerint Sa- baria városában volt egy Szent Mártonról elnevezett kút. Ez is azt bizonyítja, hogy Szent Mártonnak volt valami kapcsolata a várossal. - Az olasz származású Ranzanus, humanista író, aki a nápolyi király követeként három évet töltött Mátyás udvarában, Epitome c. munkájában Szombathelyről ezt írja: „Sabaria vetusta olim civitas... Ibi natus est S. Martinus”. - Miksa király az osztrákok 1490-i magyarországi hadjáratáról ezt jegyezte fel: „A császár seregével... néhány nap múlva Szombathely elé ért, amely kis városka Szent Márton születési helye volt...” - Bonfini Antal, Mátyás király történetírója pedig így emlékezik meg Szombathelyről: „Sabaria vetusta quondam civitas .. . quae divi Martini patria fuit. ..” (Szombathely régi város, amely Szent Mártonnak volt a szülőhazája). - Gosztonyi János győri püspök 1525- ben megerősítette Szombathely egyházi kiváltságait. Tette ezt azért, mert a város: ,,. .. vallásos érzéssel bír . . . különösen Szent Márton főpap és toursi püspök iránt, akinek ez a hazája és a születési helye...” — Pázmány Péter az 1600-as évek elején Szent Márton tiszteletére hivatkozva kért VIII. Orbán pápától teljes búcsút a szombathelyi hívek számára stb. Ezekre a közmeggyőződést tükröző, évszázados adatokra a szombathelyi ásatások ütötték rá a hitelesség pecsétjét 1939-ben. Paulovics István ekkor állította össze Géfin Gyula ásatásai alapján az ókori Sav aria és a mai Szombathely topográfiáját, amelynek segítségével pontosan meg lehet határozni Szent Márton szülőházának a helyét. A topográfia szerint a mai püspökvár és tartozékai az ókori Savaria központi részére épültek. A székesegyház területe volt a római főtér vagyis a fórum. A püspöki palota és az udvara pedig a capitolium helyén terül el [31]. Innen a városközpontból római út vezetett a szomszéd községbe, Szentmártonba, amelyet a közelsége miatt kezdettől fogva Savaria külvárosának tekintettek. Szent Márton szülei az út mentén laktak. A házuktól nem messze terült el a keresztény temető. Az előttük levő téren pedig egy közkút állott. A hagyomány szerint itt keresztelte meg édesanyját. Ezért nevezték el Szent Márton kútjának [32]. Azt is a szájhagyomány útján tudjuk, hogy halála után a szülőházát hamarosan kápolnává alakították át. Ennek ellenőrzésére 1939 őszén próbaásatásokat végeztek a volt domonkos templom Szent Márton-kápolnájának északi falánál, és megállapították, hogy a kápolna egy előkelőbb római magánház alapfalaira van építve. Ezeket a falakat a templom megrongálásának veszélye nélkül egész terjedelmükben feltárni nem lehetett. Az eredmény azonban így is igazolta a hagyományt, megcáfolhatatlan igazsággá vált, amit eredetileg a közvélemény és a néphit alapján írtak fel a kápolna falára: HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS. Itt született Szent Márton. 164
