Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 3. szám - Gál Ferenc: Elgondolások az áteredő bűnről
nyi szerepe van a személyes bűnöknek vagy a „világ bűnének”. Azt sem tudjuk, hogy bűnbeesés nélkül az ember biológiai életének nem lett volna-e valamilyen vége. Hiszen az apostol kereken kijelenti, hogy „a test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság a romolhatatlanságot” (i Kor 15, 50). Ehhez a kérdéshez talán némi megvilágítást adhat még az is, hogy a halál saját természetünkhöz mérten természetes jelenség, másrészt a megigazultakban nem a bűn megjelenési formája többé, hanem a Krisztussal való együtt-szenvedésé, mint ahogy azt a keresztség is jelképezi [26]. A rendetlen ösztönös vágyakkal kapcsolatban hasonló megállapítást tehetünk. Ha az ember „természetéhez” mérjük őket, akkor természetes jelenségnek számítanak, ha az ember felemelt kegyelmi állapotához, akkor ellentétben állanak az ember rendeltetésével, tehát a bűn következményei. Ezért igaz ez a paradoxonnak látszó megállapítás, hogy bár a bűn következtében az emberi természet nem változott, mégis úgy tekinthető, mint ami meg van sebezve, hiszen a „megfosztottság” állapotában van. Végül még egy szempontot figyelembe vehetünk. Az áteredő bűn és a megváltás nemcsak úgy állanak szemben egymással, mint betegség és orvoslás, hanem úgy is, mint a személyes szabadság két lehetősége. Az ember egyéni döntésével ratifikálhatja a bűn állapotát vagy a megváltottság állapotát. Ez a dialektikus helyzet a háttere az ember tökéletesedésének a hitben és szeretetben. JEGYZETEK i. D. 1635, 1706, II. Vat. Zs. Egyház és modern világ 39. - 2. Schoonenberg: Theologie und Lehramt, Wort und Wahrheit zz. (1967) 743. - 3. Feiner-Löhrer: Mysterium salutis II. 886. - 4. K. Rahner: Sacramentum mundi I. 1106. - 5. Scheffczyk: Die Erbschuld zw. Naturalismus und Existenzialismus, Münchener Theol. Zeitschrift 15 (1965) 17. - 6. D. 788-792. - 7. Schoonenberg: uo. Wort und Wahrheit 22 (1967) 742. - 8. Rahner: Sacramentum mundi. I. 1108. - 9. Uo. 1115-1116. - 10. F einer-Löhrer: Mysterium salutis II, 922. H. Haag: Biblische Schöpfungslehre, Stuttgart, 1966, 66. - 11. Haag, uo. 61. - 12. Haag, uo. 70. - 13. Feiner: Mysterium salutis II. 906. - 14. O. Kuss: Der Römerbrief, I. Regensburg 1957, 231. - 15. Haag: Biblische Schöpfungslehre, 62. - 16. Haag, uo. 65. - 17. Feiner: Mysterium salutis II, 896. - 18. Guardini: Der Herr, 105. - 19. Alszeghy-Flick: II peccato originale in prospettiva evoluzionistica, Grego- rianum 47 (1966) 202. - 20. Feiner: Mysterium salutis II, 897. - 21. Lohfink: Gen 2 ff. als gesch. Aetiologie, Scholastik, 38 (1963) 321. - 22. Rahner: LThK I. 1011. - 23. Alszeghy-Flick, uo. Gregorianum 47 (1966) 208. - 24. Uo. 209. - 25. Uo. 215-16. - 26. Rahner: Sacramentum mundi, I. 1114. Egyház és teológia a mai világban Sok erő dolgozik a mi világunkban az igazságért. A jóakarat nem hiányzik. A világ nagy teljesítményekre képes. Csak egyet nem adhat nekünk: az evangéliumot. Ha az egyház nem hirdeti Krisztus örömhírét, akkor senki sem fogja ezt elvégezni helyette. (K. E. Skydsgaari) A szívből nyújtott pohár víz még ma is a legmeggyőzőbb istenérv, mely egy szegény lázas ember arcán ad hírt magáról. (Léger bíboros) Az égető kérdések mindig bonyolult kérdések is. Már az egyszerű illendőség is azt parancsolja, hogy ne elhamarkodottan tanulmányozzuk ezeket. Tiszteletben kell tartanunk a dolgok bonyolult voltát. (VI. Pál pápa) 153
