Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367
Az egyetem látogatottsága A pécsi egyetem irataival együtt elveszett a beiratkozott és grádust szerzett hallgatók matrikulája, így mindössze annak a négy hallgatónak a nevét tudjuk, akik szabálysértéseik miatt kánoni irregularitásba esvén, Rómához fordultak felmentésért, amikor a papirendet felvenni óhajtották. Kérvényeiket megőrizte a Vatikáni Levéltár.55 A négy ifjú neve és egyházmegyéje: Csőt György (Benedek fia) zágrábi, majd három pécsi egyházmegyés: Kancellár János — Szöllősi György (Fábián fia) — és Lukács (László fia).56 Ennyi volt mindössze, amit a pécsi egyetem hallgatóiról és látogatottságáról eddig megírtak. A továbbiakban megkíséreljük pótolni a mulasztást. A pécsi egyetem látogatottságára következtethetünk a horvát származású és magyar közéleti férfiúvá lett Gregoriáncz Pál (f 1565) egy adatából. Gregoriáncz kora tudós és tekintélyes főpapjai közül való, egymásután pécsi, zágrábi, győri püspök, végül kinevezett kalocsai érsek, egyaránt nagy jártassággal az országos közügyekben — tagja egy határmegállapító és a Quadripartitumot szerkesztő bizottságnak —, a jogtudományban és a történelemben; írásművek szerzője, egyebek közt történetföldrajzi leírást ad hazánkról,57 igaz, hogy Oláh Miklós Hungáriába nyomán, de több helyen, ahol új adatok álltak rendelkezésére, bővítve azt. Pécs városáról olvassuk ezt a megjegyzését: „Pécsre annyi tanuló szokott egybegyűlni, hogy kitelt volna belőlük egy egész hadsereg”.58 Igaz, hogy e közlést a pécsi egyetem megszűnése után több mint száz évvel írta le, de élő hagyományra kellett támaszkodnia, különben nem értenők, miért látta volna szükségét Gregoriáncz e toldalékkal kibővíteni Oláh Miklós pécsi szövegét?59 Nem nehéz különben elképzelni, hogy milyen jótékony áramütésként járta át a kedvező hír a magasabb ismeretekre vágyó, évszázadok óta külföldi egyetemekre kényszerült magyar ifjak táborát és éltek mind többen a könnyűvé vált lehetőséggel. Meggyőzően támasztja alá e feltevésünket Kavka prágai professzor tanulmánya a prágai—pécsi egyetemi vonatkozásokról. A prágai egyetem meglevő forrásaiban kétszer van említés a pécsi egyetemről. Az egyik bejegyzés, hogy a „facultas artium” tagjai közé felvették Hermannus Lurcz magistert a pécsi egyetemről.60 Majd 1386. júl. 3-áról, amikor tagjai közé fogadtatott „Petrus de Wydera baccalarius Quinqueecclesi- arum”.61 Egyébként Pécs felszívó hatása Prága tekintetében úgy mutatkozott, hogy míg a pécsi egyetem felállítása előtt Prágának 80 artium- beli és 25 jogi hallgatója volt Magyarországról, addig ez a szám 1370— 1396 között az imént említett két személyen kívül csak további négy diákra korlátozódott.62 A pécsi egyetem elhelyezéséről, épületéről többféle nézet merült fel63 A legvalószínűbbnek látszik a pécsi egyetem századunk eleji monografu- sának, Béke fi Remignek a megállapítása: az egyetem a vár belső terén helyezkedett el. Fő érv emellett, hogy a 17. században, még a török uralom alatt is élt ennek nemcsak hagyománya, hanem akkor használták még az egyetem egykori épületét is. Erről tanúskodik a magyarországi török utazó, Evlia Cselebi, akinek vonatkozó leírása így szól: „A belső vár a külső várnak nyugati oldalán van. Nagyon erős és szilárd építkezésű vár ez ... A belső kapun bemenve ... sötét boltozatok után ... Szulejmán szultán dsámijára találunk... e végeken ilyen díszes dsámit nem lát101
