Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367
tunk!... Köröskörül kitűnő medresze (főiskola) van ... melynek 70, fejedelmi boltozatú és várszerű szobája van... A korábbi időben ebben a főiskolában keletről és nyugatról több tanuló lakott... jelenleg azonban e szobácskákban várkatonaság lakik s a lakosokkal szórakozik. ”6/* Békefi e sorokat a pécsi egyetemre vonatkoztatja, s vallja, hogy annak épülete „a belső várban, a székesegyház közelében volt”.65 Valóban mintha az Evlia Cselebi-féle kollégiumi tanuló-cellák egyikére ismernénk, amikor olvassuk Lukács pécsi diák Bonifác pápához írt kérvényében: „cum olim ipse in camera sue habitationis ac in studio. . . eius socius et constudens existerent... contigit, quod dum fraternaliter et amicabiliter invicem luderent.. ,”66 Descensus velox A nagy királyi ambícióval felállított pécsi egyetem léte rövid volt. Nem elemi csapás vagy erőszakos intézkedés szüntette meg, hanem kedvezőtlen körülmények összejátszása, melyek röviden így summázhatok: a) kellő anyagi megalapozás hiánya; b) az egyetemi gondolatot melengető Nagy Lajos és Vilmos püspök elhunyta (túlságosan személyükhöz kapcsolódott az alapítás); c) a második egyetemi kancellár lagymatagsága; d) az óbudai egyetem felállítása. — Mikor következett be a vég? Pontos évet nehéz volna mondani. Az kevés, ha másfél évtizedre szabjuk élettartamát; de még elfogadhatatlanabb, ha a mohácsi vészig terjesztjük ki fennállását. Ez utóbbi tévhit egy adat téves értelmezésére és egy késői, de kellő alap nélküli hagyományra támaszkodik. A félreértett adat 1495. március 2-áról származik, amikor is II. Ulászló számadáskönyvének bejegyzése szerint a pécsi „schola maior” a királytól 3 forintot kapott recordálásért (énekes üdvözlés). A középkori egyetemek kitűnő ismerője, Denifle szerint a schola maior kifejezés sohasem állt a studium generale helyett, mindig káptalani iskolát jelentett.67 Így ez az adat, nemcsak nem bizonyítja a pécsi egyetem akkori létét, hanem inkább cáfolja: Pécs iskolája ekkor nem studium generale, hanem csak schola maior volt. A légből kapott hagyomány az egyetem Mohácsig tartó léte mellett nagyon későről, a 18. század elejéről, Timon Sámueltől ered, aki azt írja, hogy a mohácsi csatában 300 pécsi egyetemi hallgató is elesett.68 Szerdahelyi e közlést tovább színezi és utána a legtöbb történész átveszi. Timon és Szerdahelyi állításának különösen ellene mond, hogy az az Oláh Miklós, aki Hungáriájában némi lokálpatriotizmussal szól Pécsről, hiszen ifjú éveiben ott élt, előbb mint Szatmári György pécsi püspök titkára (1516), majd a káptalan kanonokja, nem említi az egyetemet. Ez az „argumentum ex silentio” bizonyára döntő, mert amint szól Pécs „fényes és büszke” székesegyházáról, említést tesz káptalanjáról és a „terebélyes tölgyekkel borított Mecsek-hegyről”,69 nem hagyta volna említés nélkül a város egyetemét sem, ha az akkor még létezik! Egy olyan tudós humanista, mint ő, Pécs legfőbb ékét bizonyára az Universitasban látta volna. Nem lehet túl koránra sem tenni a megszűnést, így nem 1389-re, az óbudai egyetem alapítási évére, mert ez az egyetemállítás egyelőre inkább csak poltikai sakkhúzás volt (ellensúlyozni a Kis Károly-párti Délvidék és a Zsigmond-ellenes Alsáni Bálint befolyását), de mintegy 10—15 évig, míg Zsigmond pozíciója megszilárdult, alig egyéb papirosintézkedésnél. Mellette tehát nyugodtan élhetett a másik egyetem is. — Valóban, 102
