Szolgálat 88. (1990)
Tanulmányok - Szabó Ferenc: Materializmus és keresztény értékek
Miután pedig az ateizmus válfajairól és okairól, majd az ateizmussal szembeni egyházi magatartásról szólt, így következtet: "Ha az egyház teljességgel el is utasítja az ateizmust, mégis őszintén vallja, hogy minden embernek, hívőnek is, nem hívőnek is együtt kell működniök, hogy helyes módon épüljön a világ, mindnyájunk közös lakóhelye. Az együttműködés viszont nem valósulhat meg őszinte és okos párbeszéd nélkül. Ezért sajnálja az egyház, ha egyes államvezetők, nem ismerve el az emberi személy alapvető jogait, igazságtalanul különbséget tesznek hívők és nem hívők között. Az egyház valódi szabadságot sürget a hívők számára, hogy az Isten templomát is építhessék ebben a világban. Az ateistákat pedig udvariasan felkéri, hogy tanulmányozzák elfogulatlanul Krisztus evangéliumát." (GS 21) A konstitúció befejezésében pedig (a 92. pontban) a II. vatikáni zsinat ismét csak a mindenkivel folytatandó párbeszédet sürgeti: "Az egyház küldetése folytán jele annak a testvériségnek, amely lehetővé teszi és erősíti az őszinte párbeszédet.. . Olyan párbeszédre vágyódunk, amelyet - a kellő okosságon kívül - csakis az igazság szeretete vezérel. E vágyakozásunk senkit sem mellőz, tehát azokat sem, akik az emberi szellem csodálatos értékeit megbecsülik ugyan, de azok Teremtőjét nem ismerik el; azokat sem, akik ellenfelei az egyháznak, és különféle módokon támadják. Az Atyaisten mindennek kezdete és végső célja; valamennyien arra vagyunk tehát hivatva, hogy testvérek legyünk. Éppen ezért, ha egyszer ugyanaz az emberi és isteni hivatás szólít mindnyájunkat, akkor erőszak és hátsó gondolatok nélkül együttműködhetünk, és együtt is kell működnünk, hogy igazi békében épüljön a világ." Ez a szellem, ezek az irányelvek vezérelték tehát a katolikus egyház képviselőit, akik a zsinat után különböző szinteken keresték a párbeszédet a marxistákkal, általában a nem hívőkkel. Mi két és fél évtizedes erőfeszítésük eredménye? Úgy tűnik, Marienbadtól (1967) Budapestig (1986) hosszú utat tettek meg katolikusok és marxisták a párbeszéd útján. Valójában azonban csak az utóbbi években, tehát Budapesten kezdődött el igazában a dialógus viszonylag szabad légkörben, bár - ahogy a katolikus fél hangoztatta - akkor, 1986-ban még mindig nem teremtették meg igazán a marxistakommunista rendszerben a teljes szabadságot minden szinten az igazi, őszinte és gyümölcsöző párbeszédhez. Az igazi fordulatot Kelet-Közép- Európában 1989 hozta a gorbacsovi peresztrojkával, illetve a vasfüggöny lebontásával. De ez már a mához tartozik ... 27
